Századok – 1885

I. Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: A „Kalandos” társúlatok

A KALANDOS TÁRSÍT!,ATOK. 569 társúlat egykori létezése felöl Seiwert Gusztáv 1) adott közlemé­nyeket. Adatai után, egy 1394. évből való mise-könyvben talál­tatik annak feljegyzése, hogy azon könyv a szebeni fraternitásé, s az annak specialis misekönyve, mit Mihály plébános írt össze a mindenható Isten, a dicsőséges és boldogságos szűz Mária tiszte­letére s elátkozza azt, a ki azon misekönyvet onnét elvinni akarná s feljegyzéseit bevégezé 1394. év november havában. Fel vannak ott sorolva a nagyszebeni fraternitáshoz tartozó lelkészek, s az előforduló nevek után bizton ítélve, az már 1317-ik évben fenn­állott. A XlV-ik században csak is egyházi férfiak nevei fordúl­nak elő, ez tehát még akkor tisztán egyházi alkotás volt, legalább az abban részt vett férfiak társadalmi állása ezt következtetni eugedi, s bárha egyébb ezen kalandos társúlatról nem ismeretes, szabályaik lappanganak ; a pápák által nekik adott bűnbocsánati jogalapján feltételezhető, hogy czélja is vallási vala, mert a husz, negyven, és 100 napi bűnbocsánat csak azokra szólhatott, kik ezen társúlat ájtatosságaiban részt vettek a profan világból. A XV-ik században, midőn ezen kalandos társúlat sorában már világiak is helyet foglaltak, az lassanként eredeti vallási jellegét levetkőzé s kihatott a világi élet vonatkozásaira is, a mi nem is történhetett másképen, minthogy a világi tagok hova-tovább túlsúlyra emelkedtek számra nézve az egyháziak felett. Egyébiránt a kalandos társúlatok alapításánál nem min­denütt határozott tisztán a vallási szempont, minthogy voltak olyanok is, melyeknek eredeti első szabályai már a XlV-ik szá­zad első felében oly irányba vezették a foglalkozást, melynél a vallási működés inkább csak eszköz mint czél vala ; s majd politi­kai, majd katonai intentiok czéljából alakúit. Egyike történelmi­leg is a legnevezetesebb kalandos társúlatoknak az, mely »Szent-György vitézei társúlata« név alatt 1326-ik évben keletkezett.2) Ennek emlékét fenntartó oklevél egyike azoknak, melyek teljes mértékben megérdemlik, társadalmi jelentőségük miatt is a mélyebb tanúlmányozást, s bár ha tárgyamnak ez egyik legki­válóbb momentuma levén, annak bővebb elemzésére meglehetős időt szenteltem, még is be kell őszintén vallanom, hogy tanúlmá­nyom eredménye engemet kielégítetlenül hagyott, mert a Szent-György lovagjaira vonatkozólag egyház-történelmi irataink között vajmi keveset találtam. Tekintve azt, hogy ez magát azon katonák társúlata egye­temének nevezi, mely Szent Györgyről czímeztetik, de abba bár-x) Archiv des Vereins SiebenbUrgische Landeskunde. Neue Folge X. Band 315—355 lap. 2) Fejér. Cod. Dipl. torn. VIII. v. III. pag. 163 — 170.

Next

/
Thumbnails
Contents