Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - I. közl.

568 ACSÁDY 1GNÁCZ. 1680 táján a hosszas háború még nem irtotta ki annyira a lakosságot. A békés időkben a Bega folyó és a csatorna töltéseit jó karban tartották s a vidék elmocsárosodása legalább a Temesközben nem öltött oly roppant mérveket. Temesvár, Karánsebes és Becskerek jelentékeny városok voltak elég nagy számú lakossal, sőt egy történetírónk szerint ez a vidék volt ai'ánylag az országnak egyik legnépesebb része. De még ha fölteszszük, hogy 1680-ban tizszer annyi lakos élt e nagy területen, mint 1716-ban, akkor sem lehetett több a mostani lakosságnak legföljebb egy tizedrészénél. Közeledve az ország szívéhez, hasonló állapotok mutatkoznak mindenütt. Csongrád megyében, egy 1649-ki kimutatás szerint, 2

) melyet követei Borsod megye elé — e két megye akkor törvényesen egyesítve volt — terjesztettek, volt Szyntha — Zen t a — körül nyolcz rácz falu, Szeged körül néhány kis rácz és négy magyar falu, Csongrád körül négy magyar, Mező-Vásárhely körül két török és két magyar falu. A többi mind elpusztult. Olyan nagy város, minő ma például Szentes, akkor az apró falvak közt szerepelt. Békésmegyében még a XVIII. század elején alig száz ember jutott egy négyszögmértföldre. Pest megyéről egy 1690-ki összeírásból alkothatunk némi fogalmat. Az egyesített Pest-Pilis és Solt összes négy járásában Budával, ( l-Budával, Kecskeméttel, Kőrössel, Kalocsával s más nagyobb városokkal együtt maradt összesen valami 85 lakott hely ; a többi mind puszta volt, s hogy az elhagyott helyek nem csupán az akkori háborúban pusztultak el, hanem már nemzedékekkel azelőtt, bizonyítja azon tény, hogy az összeíráskor igen sokszor senki sem tudta megmondani, kié az illető puszta falu s hogy hívják földesurát? Az egész roppant megyében összesen negyven portát — mely az adókivetés alapjáúl szolgált — lehetett összeírni. A megye legnépesebb helye, mint a katonai élelmezési lajstrom mutatja, mely a lakosok aránya szerint készült — Kecskemét volt. Reá 1000 mérő gabona jutott. Épen felényi lehetett Körös 500 mérővel, míg Czeglédre 200, Halasra 150, Vác.zra 125, Gödöllőre, J) Pesti Fr. Szörényi bánság. I. 338. г) Borsod megye levéltára.