Századok – 1885

I. Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Thököly Imre és Wesselényi Pál mint vetélytársak - I. közl.

TÁROZA. 545 t BOCSOR ISTVÁN pápai jogtanár jun. 6-én, 76 éves korában tanársága 53-ik évében meghalt. 1861 — 68 közt adott ki egy nagyobb történeti munkát négy kötetben »Magyarország története különös tekintettel jogfejlődésére.« A kezén forgó források önálló criticai felhasználásával készült munka, mely irodalmunkban állandó nevet biztosít szerzőjének, s mely alkotmányos életünk újra ébredésének korában készülvén máimegjelenésekor tetszéssel fogadtatott. Bocsor mint jogtanár is kitűnő szolgálatokat tett hazájának. "J" Az ORSZÁGOS I.EVÉX.TÁRNAK ismét gyásza van : egyik legbúzgóbb s legalaposabb tisztviselőjét, Kendelényi Ferenczet vesztette el. Hagyárosi Kendelényi Ferenez született 1813 oct. 12-én Horthon, Heves vármegyében. A jogi tanúlmányokat az egri lyceumban végezte kitűnő sikerrel. 1830—1833-ig a kir. táblánál volt mint joggyakornok, utóbb mint táblai jegyző alkalmazva. 1833 sept. 30-án ügyvéddé avattatott. 1833. nov. 14-töl fogva a voltm. udv. kamaránál nyert alkalmazást, hol előbb a kezelési, majd a fogalmazási szaknál szolgált egész 1837. deez. 11-ig, a mikor a m. udv. kanczelláriához lépvén át, hivatali pályáját mint díjtalan fogalmazógyakornok folytatta 1841. junius 11-ig. Ekkor kapott először fizetést. 1848 april 6-án számfeletti titkár, 1848. május 1-én az igazságügyi minisztériumban valóságos titkár lett, Gliyczy Kálmán álladalmi titkár mellé beosztva. 1849-ben segédtanácsossá neveztetett ki, de a politikai események fordulata, mint sok másokét, az ő hivatali pályáját is megszakítá, s csak 1860-ban találkozunk vele ismét mint valóságos titkárral a m. kir. udv. kanczelláriánál. Innen 1862 oct. 31-én ismét oda tért vissza, hol hosszú közpályáját megkezdette, igazgatói segéddé neveztetvén ki a kir. táblánál. 1873 május 26-án curiai allevéltárnok, s a hajdani curiai levéltárnak az időközben szervezett Országos Levéltárba való bekebelezése után országos levéltári kezelő aligazgató, majd 1879 april 29-dikén országos allevéltárnok lett. Ezen állásában érte utói hosszas és szenvedésteljes betegség után a halál 1885 april 24-dikén, mely az Országos Levéltárat legkitűnőbb hivatalnokától fosztotta meg. Levéltárnok volt a szó valódi értelmében, kitűnő jogi, történelmi és diplomatikai készültséggel ; a régi dicasteriumok szervezetének, a különféle kezelési rendszereknek oly alapos ismerője, mint kívüle talán csak kevesen ; különösen az őrizete alatt állott curiai levéltár óriási tömegében oly tájékozott, hogy soká lesz, míg megürült helyét méltóan betöltheti valaki, ha csak az a példás rend meg nem könnyíti utódának a munkát, melyben a gondjaira bízott levéltárat tartotta s maga után hagyta. Nyugodjanak porai békében ! — FRAKNÓI VII.MOS A múlt hónapban folytatta római tanúlmányait s ezúttal is rendkívüli sikerrel. Az 1686-ik évi hadjáratra vonatkozó actákat kutatta meglepő eredménynyel. Kutatásai, az eredeti okiratok olvasása közben önkénytelenül kidomborodott előtte Buonvisi nuutius nemes alakja s az első benyomás hatása alatt e kutatások eredményéről