Századok – 1885

I. Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Thököly Imre és Wesselényi Pál mint vetélytársak - I. közl.

532 TÖRTÉNETI IRODALOM. hadakkal Bihar felé. De égett a haragtól, s nem mulasztá el, azt lépten-nyomon éreztetni a mezei haddal, mely az alatt a pár nap alatt elég alkalmat adott erre. így aztán aug. 22-én mint kész ellenségek váltak el egymástól. Első dolguk volt a fejedelemhez intézett hosszú panaszlevelekben a legdühösebb vádak egész tömegét zúdítni egymás fejére. Wesselényi tovább is ment : még az nap az apáti mezőn gyűlést tartott híveivel, s kimondatta, velük, hogy ők Thökölyt nem ismerik el a magyar hadak vezéreííl . s tőle minden engedelmességet megtagadnak. Thököly épen el van telve haraggal Wesselényi ellen. A viszály, melyet fellépése előidézett, hónapok óta tartá lekötve figyelmét, s ezalatt a nemzeti ügygyei senki sem törődött. A kuruczok közt a pártoskodás következtében különös szellem kezdett lábra kapni. A nagy czél : az alkotmányos szabadság kivívása, háttérbe szorúlt a személyes, önző tekintetek előtt. Egyes csapatfőnökök, Petneházy, Józsa a felvidéken, Harsányi a Tisza mentén, függetlenségi hajlamokat kezdtek elárúlni, s a kezeik alatt levő katonasággal egyetértőleg, liarámbasák módjára gazdálkodtak a felügyeletükre bízott vidékeken, a nélkül, hogy Thököly megakadályozhatta volna űzelmeiket. Az ügyek ily állásában jött a hír, hogy a császáriak kezdik a háborút, s Lesslie parancsot kapott a Tisza felé nyomúlni. Thököly Józsát és Petneházyt maga köré hívja; ezek vonakodnak biztos helyükből kimozdúlni, sőt Józsa, Thökölynek jobbkeze, a felvidéki mozgalmak lelke, aug. végső napjaiban a császáriakhoz pártol át. Félni lehetett, hogy a régi közmondás: »inter duos litigantes tertius gaudet«, ezúttal is igaznak válik be. így állottak az ügyek, midőn Thököly a detronizáló határozatról értesült. Látja, hogy javíthatatlannal van dolga. Az ügyet tovább húzni nem lehet. Periculum in mora. Elszánta magát a gordiusi csomó kettévágására ; elővette az elfogatási parancsot, s elhatározta annak végrehajtását. Décsényi Gyula.