Századok – 1885
I. Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Thököly Imre és Wesselényi Pál mint vetélytársak - I. közl.
TÖKTFINETI IRODALOM. 521 alkot, a Bujdosók levéltára czímet viseli homlokán. Egy igazi levéltár, a szónak abban az értelmében, minővel a historicus előtt bír. Gazdag tárháza becsesebbnél becsesebb adatoknak, melyek egy kedvencz themának, a kurucz világnak eseményeire vetnek új fényt, megvilágítva eddig kevésbbé ismert részleteit is, s kidomborítva legkisebb mozzanatait. Csak a kétszázados port kelle róluk leverni, hogy minden életet nyerjen ; hogy a hősök, hadvezérek, államférfiak, az alkotmány, a vallásszabadság s állami önállóság bajnoki kikeljenek sírjaikból, s megjelenjenek előttünk egész valójukban ; hogy halljuk őket beszélni, érezzük belsejükben az emberi érzelmeket s indûlatokat, tetteik rúgóit, hogy lássuk megújúlni szemeink előtt régmúlt idők eseményeit, nagy, korszakalkotó történelmi tényeket, tanúi legyünk azok kezdetének, figyelemmel kisérjük fejlődésüket minden phasisaikon keresztül, egész a végkifejlésig. S mindezt szemlélve, megismerjük a szereplőkben az igazi embert, erényeivel s hibáival, s megismerjük első sorban a typikus magyar embert, ezt a született hadvezért s államférfit, ki a dúsgazdag főúrtól egész az utolsó kurta nemesig mind hazája sorsának intézésében fárad, annak szenteli mindenét, azzal köti össze saját élete folyását, mint tette mindenkor, s teszi is folyvást : most, a kiengesztelődés és béke napjaiban a zöld asztal mellett s a parlament küzdőterén, a szó fegyverével, — akkor, az üldözések, a vallási s politikai elnyomatás korszakában a liarczmezőn, karddal kezében. A Bujdosók levéltára nevének megfelelően a Teleki levéltár anyagának azon csoportját teszi közzé, mely az 1670-től kezdődő, s majdnem két évtizedig tartó időszakra, tehát a bujdosók korára vonatkozik, s ama korszak politikai emigránsainak belügyeihez, Erdélylyel, a portával és Lajos királylyal való összeköttetéseihez s az elnyomó bécsi kormány ellen vívott küzdelmekhez szolgáltat részletes adatokat. Három részre osztva, az első s legterjedelmesebb részben a bujdosók hivatalos iratait, a követi útasításokat, a fejedelemhez, Telekihez, vagy a rendekhez intézett jelentéseket, kérelmeket, reversalisokat, a fejedelmi leiratokat, pátenseket, hadi regulákat stb. tartalmazza korrendi sorozatban. A második csoportot Apaft'ynak rájuk vonatkozó levelei s egyébb kiadványai képezik, jobbára Telekihez intézve. A gyűjteményt a főbb emberek levelezése zárja be, melyhez függelékül egy pár leltár s t. eff. van csatolva. E felosztásra nem hallgathatjuk el ama megjegyzésünket, hogy az szükségkép maga után vonta az anyag szétszórását, úgy, hogy egy és ugyanazon dologra tartozó, sokszor ugyanegy napról keltezett adatok egymástól messze elkerültek. így az általános áttekintés s az adatok felhasználása a minduntalan való lapoz-