Századok – 1885

I. Értekezések - BARABÁS SAMU: Babenbergi Harczos Fridrik (1230-1246.)

498 BARABÁS SAMU. városok ellen ment, Austriába nyomúltak, s Fridriket a hozzá hűnek maradt Bécsújhelybe szorították, melynek kiostromlása a tartományok kormányzásával felruházott Nürnbergi Konrádnak maradt feladatáúl. De ez neki nem sikerűit. Bécsújhely felé előnyomulása közben a babenbergi megtámadta, seregét széjjelszórta, fogságba ejtvén a passaui és freisingi püspököket. A birodalmi had veresége a császárt Austriába hívta, s már 1237. elején Bécs falai alatt találjuk, melynek lakói nemsokkal előbb készségesen nyitottak kaput a császári seregeknek. II. Fridrik birtokába vette az austriai herczeg tartományait, s a néptől elismerve, az egyháziakat adományozásokkal igyekezett részére nyerni. Majd a birodalomba tért vissza, hogy újra a lombard városok ellen készüljön. Dealig vontaki lábát Austriából,a herczeg megkezdte tartományai visszafoglalását, s azt a kormányzóul hátrahagyott bambergi püspöknek halála után, 1237. nyarán be is fejezte. Ezalatt a császár sikerei Olaszországban, megdöbbentették a pápát. A szentszék függetlenségét veszély fenyegette. S valóban TI. Fridrik ekkor állott hatalma tetőpontján. Németországon az austriai herczegen kívül mindenki elismerte felsőségét. A lombard városok megtörve. A két siciliai királyság a birodalomhoz csatolva. Most a pápa, IX. Gergely újra tervbe vette a gyűlölt Hohenstaufenek megbuktatását. Szövetségesek után nézett tehát Németországon is, — és talált. Yenczel cseh király és a bajor herczeg, — kik a Babenbergi Fridrik bukása után ennek tartományaiból részt követeltek, — nem tudták megbocsátani a császárnak, hogy a birodalmi átok gyümölcsét magának foglalta el egészen. S a duzzogókat IX. Gergely 1238-ban Albert passaui archidiacon által nemcsak részére nyerte, hanem szövetségben egyesítette a trónjavesztett Babenbergivel a császár ellen, kinek hadi szerencséje 1238. octoberében Bresciánál hanyatlani kezdett. Még Yelenczét és Genuát vonta szövetségébe a pápa, s 1239. márcz. 20. és 24-én kimondta a császárra és szövetségeseire az egyházi átkot, s alattvalóit a hűség esküje alól feloldozta. Az interdictum azonban egyebet szült, mint azt, a mire IX. Gergely számított. A birodalmi fejedelmeket tántoríthatatlan kitartásra egyesítette a császár mellett. Maga a babenbergi is hűségre tért iránta. Fridrik küzdelmeiben szövetségeseinek — a cseh királynak és a bajor berezegnek — nem sok hasznát vette, mégis az előbbivel kötött alku Austriának a Dunától északra fekvő részétől fosztotta volna meg. Oserbenhagyásért ajándékot adni az önérzet sérelme nélkül nem lehet. S Fridrik ezt a józan okosság szerint nem tehette. Terhére vált a szövetség, mely az alkuban csak saját hasznát leste, ezért szabadulni vágyott attól. 1239. végén kibékült a császárral, mi által a pápa egyik hatalmas szö-