Századok – 1885

I. Értekezések - Lg. ÓVÁRY LIPÓT: Hazai állapotaink a mohácsi vész előtt - I. közl.

402 HAZAI ÁLLAPOTAINK a más világra s Zápolyay Jánost kikiáltják királylyá, és hitvesül adják hozzá Mária királynőt. Burgio azonban azt hiszi, hogy a hatvani gyűlésben hivatalaiktól megfosztott urak az azon gyűléstől elmaradt megyék nemeseivel egyesülve meg fogják hiúsítani e gyalázatos terveket ; s e hitében nem is csalatkozott. Az ez alkalommal történt pártalakúlásokról hosszabb jelentésben ad számot, Felemlíti a hatvani gyűlés alatt a világi urak közt létesült, de a köztök kitört viszály következtében csakhamar szétbomlott szövetséget; a Zápolyay János erdélyi vajda, Szalkay László esztergomi érsek, Yerbőczy István nádor s az országtanács nemes tagjai közt kötött szövetséget, melyhez a királynő is tartozott, s melynek éle Báthory István volt nádor, Sárkány Ambrus volt országbíró s Thurzó Elek volt kincstárnok ellen vala irányúivá ; végre a Zápolyay János és Verbőczy megbuktatását czélzó kalandosok társúlatát, mely egész titokban létesült, de csakhamar nyíltan is föllépett, sőt magának a királynak is föltételeket szabott. Meggyőződvén ugyanis a kalandosok, hogy összeesküvésöknek a király s királynő közbenjárása s beleegyezése nélkül semmi foganatja nem lehet, Thurzó Elek közbenjárásával titkos tárgyalásba bocsátkoztak Mária királynővel, ki ismét Lajost bírta rá, hogy a kalandosokkal szövetkezzék. E tárgyalások eredménye az lett, hogy Lajos és Mária írásban kötelezték magukat helybenhagyni és foganatosítani a kalandosok határozatait, kik viszont a királyi jövedelmek fölszabadítása s a királyi tekintély teljes visszaállítása érdekében az országgyűlés által hozandó határozatok kieszközléséért vállaltak felelősséget. Burgio értesülvén e titkos tárgyalásokról, egész nyiltan figyelmeztette a királyt s királynőt a káros következményekre, melyeket az összeesküvőkkel való eme szövetkezésnek okvetlenül maga után vonnia kell, s hogy az alattvalók közti viszály s egyenetlenség szítása mennyire nem fér össze az uralkodó méltóságával. Szemrehányásokat tett Szalkaynak is, kinek e tárgyalásokban félreismerhetlenűl nyilvánúlt befolyása keserű kifakadásokra indítja Burgiot. Ingatag jellemű ember ez, úgymond, kinek semmi meggyőződése nincs. Még csak az imént Verbőczyvel szövetkezett Báthory s társai ellen ; és most a Báthory által vezényelt kalandosokkal egyesülten, Yerbőczy vesztére tör. Daczára azonban Burgio figyelmeztetéseinek, a titkos tárgyalások, melyekbe ő sohasem vonatott be, tovább folytattattak ; és az 1526-ki országgyűlés megnyíltával Lajos és Mária örömmel tapasztalván, hogy az egész befolyás a kalandosok kezében van, biztosan remélték, hogy azok a vállalt kötelezettségeknek meg is fognak felelni, s véget vetni két hét alatt a 40 év óta fenálló rendetlenségnek. A sok nagy terv azonban, melyek mindegyike maga elég lett volna egy országgyűlésre, üres légvárak-