Századok – 1885

I. Értekezések - KANDRA KABOS: Volt-e Szerencs vármegye? - II. közl.

VOLT-E SZERENCS VÁRMEGYE. 331 Szép szám, mely magában elegendő, hogy ledöntse Szerencsnek vármegyei falait. Még csupán tizenöt helyet ismertünk Szerencs vármegyéből, senkinek sem jutott eszébe, hogy utánna nézzen : vájjon ezen faluk valamelyikéről mondatik-e külön is, és nem tized-levelekben, hogy Szerencs vármegyében fekszik. Péld. Monak in parochia de Zeremch existens. Ound in Comitatu de Sceremch. Hidveg Lunch in provincia Zeremchiensi existentes etc. Nem találkozunk adomány- és birtokokmányainkban soha és sehol ilyes kitételekkel és ez most, miután a szerencsi itegestrumot birjuk és többé nem 15, hanem közel 50 helységről van szó, — fölötte jellemző. Helyneveink mindegyike Abaujba, vagy Zemplénbe van bekebelezve és Zerempch számára egy árva puszta sem maradt. ') És e szerint Szerencs megyének álladékai mind Zemplénbe estek s magát Szerencset mindenfelűl jóformán zempléni várbirtokok környezék, mi valószínűvé teszi, hogy megyénk székhelye csecs), Kcsznyctcn 5. Abony, Lucz (akkor kettős helység), Harkány, • Szada. A 'lakta közben: 10. Takta-Kénéz, Báj, Csobaj, Tisza-Ladány. A Takta-közön kívül: 15. Két Zombor (egyik királyi, a másik nemesi birtok). Eátka, Nagytálya, Monak, Ond. 20. Maga a czímeres Szerencs. Bekecs, Megyaszó, Hoporty, Csanálos. 25. IJeőcs, Baaz (Lucz mellett), stb. Es némely tizedek tekintetében még Tolcsva vidéke : Tolcsva Vámosujfalu, Patak-Olaszi, Erdöbénye, Erdö-Horváth és Zsadány. 1) Szánthó péld. abaujmegyei hely még csak Zemplénhez sem tartozott, nemhogy szereucsmegyei lett volna. Hidvég péld. 1 261-ben Zemplén megyében fekvőnek mondatik Cod. dipl. IV. 3. 40. 1. Megyaszó, Szada, Lucz, a Bogát-Iiadvány nemzetség hátramaradt leveleiben nem Szerencs, hanem Zemplén vármegyében fekvőknek. Lásd kölönösen utóbbira nézve : » . . . et partem terre Lunch (Luuch helyett, másutt Lwch, Luch) versus cruciferos existentem in prouincia Zemplyniensi cum terra et fluuio Tiza.« Wenzel : Arp. új okmt. VI. 444. 1. 1227-ik évről. Ond 1247-ig nem tartozik Szerencs vármegyéhez, hanem Zemplén várához, s e szerint Zemplén vármegyéhez, Wenzel: Ar. u. okmt VII. 223. 1. Monak 1273-ig a zémpléni vár kötelékében áll; de ekkor máinem lehet Szerencs vármegyébe kebeleznünk, mivel az a XII.-ik század végén, vagy a XIII-ik elején megszűnt. V. ö. Wenzel IX. 37. 1.