Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - IV. közl.

3IH AZ 1637 — 38-1KI POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS pontot, vagy járuljanak a főrendüek módosításához. — A követek viszont kijelentették, hogy a király engedélyének kikérése után inkább azonnal haza mennek, minthogy a nemesek fölé a főrendüek törvényszékét engedjék állítani. Horvátország követét Chrenkóczyt (vagy Czernkóczy?) megbízták a király elé terjesztendő folyamodványnak elkészítésével. A főuraknak utolsó kísérlete is megtört a követek ellenállásán. 18-án Jakosits veszprémi püspök, Ostrosith István és Draskovits János a nádornak azon üzenetével vitték át a rendekhez a sérelmeket, hogy ő és a főrendüek eleget tettek kötelességüknek, a megyei és városi rendekre bízzák a további teendőket. A követek megkérdeztették a nádortól : azért küldte-e vissza a sérelmeket, bogy ők azokat, amint összeállították, fölterjesszék a királyhoz, vagy az országgyűlésnek feloszlatását akarja elérni ? Ebhe is beleegyeznek és megteszik a szükséges felterjesztést a királyhoz. A nádor kedvetlenfii fogadta az üzenetet, de engedékenyebbé lett s oda magyarázta a dolgot, hogy ő csak föltétlenül nem akarta elfogadni a sérelmeket, de azt akarta, hogy azok a régi szokás szerint részletesen megvitattassanak és mindkét félnek józan okai figyelembe vétessenek. Kárhoztatja, hogy a főrendüek módosításait felolvasni sem akarták. Reméli, hogy ha az átiratot felolvasva az egészre együttesen teszik meg észrevételeiket, a többi pont eloszlatja aggodalmaikat és megszűnik a viszály. 19-én a kancellár részletesen fejtegette a főrendüek összes módosítását, de a követeknek véleményét nem változtathatta meg. A nádor 20-án magához hívatta az összes KK-at és RR-et. Felszólítá a követeket, adják elő, hogyan értik azt, hogy a nemesek ne legyenek kötelesek a főurak vagy más illetéktelen hatóság előtt bemutatni privilégiumaikat és terjesszék fel hozzá a kérdéses ügy állását. A követek kijelentették, hogy már annyit tanácskoztak a szóban forgó sérelem fölött s oly helyes és világos kifejezésekkel írták azt le, hogy többé magyarázatra nem szorul. Minthogy pedig olyan közszabadságról van szó, melyet a nemesség eddig élvezett, attól elállaniok nem lehet és nem is akarnak. 22-én Hosszútóthy László nagy-váradi püspök, Pogrányi István és Szunyogh Gáspár azon üzeuetet hozták a főrendűektől, hogy a rendek, tekintettel az idők viszontagságaira és ő felségének rosszalására, halasszák a sérelmek vitás pontjainak elintézését a következő oi'szággyűlésre, úgy azonban, hogy addig mindkét fél sértetlenül élvezze jogait s ígérik, hogy a főrendüek mitsem fognak tenni a nemesek jogai ellen. A rendek határozott törvényt kívántak. A nádort nem bírhatták a sérelemnek a király elé terjesztésére, elhatározták tehát, hogy Chrenkóczy, Bogády és Kii-