Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. DEMKÓ KÁLMÁN: Az 1637-38-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez - II. közl.

3IH AZ 1637 — 38-1KI POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS kötés, az 1608-iki 1. tc,, más országgyűlések végzései, királyi decretumok stb. régebben is foglalkoztak. — Kárhoztatják, hogy a nemesi kiváltságok körén kivűl eső városok és községek sérelmeinek megszüntetését sürgetik. De ha az országgyűlés gyakran foglalkozik magánosok ügyeivel, miért találják csodálatos újításnak, ha valaki egész városok és községek vallás-gyakorlását védelmezi ? — Meg akarják gátolni a »status evangelicus« elnevezés használatát, holott ez a nádorok, koronaőrök választásai alkalmával és az országgyűlési tárgyalásoknál mostanáig mindig általánosan elfogadott használatban volt. Nem ismerhetik el a római katholiknsok által követelt vallási felsőbbséget, mert a vallás szabad gyakorlásának jogát a katholikusoknak és evangélikusoknak egyaránt, tekintet nélkül a többségre vagy kisebbségre, biztosítják a törvények. Ha pedig a nemesi kiváltságokat élvező egyének összeíratnának, kitűnnék, hogy Magyarországon az evangélikusok nem képeznek kisebbséget. Sérelmeik kegyes elintézéséért esedeznek. A király igen kedvetlenül fogadta a kérvényt. Eöviden csak ennyit válaszolt : »Tegnapi decretumunkból megérthettétek szándékunkat, mindamellett át fogjuk olvasni.« Idősb Czobor Imre, Szemere Pál, Dévényi István és Sárkány András a királyhoz intézett folyamodvány beadásával egyidejűleg a nádorhoz mentek, kérve azt, hogy igyekezzék módot találni a békés kiegyezésre. Az evangélikusok kérvényének ellensúlyozására a katholikus clerus heves hangon írt protestatiót nyújtott be a királyhoz. Elmondták ebben, minő szent kötelessége az anyaszentegyháznak az emberek lelkiüdvössége fölött őrködni. Törvényeink már is tág kaput nyitottak az eretnekségnek, holott az eretnek vallás szabad gyakorlását épén úgy nem lenne szabad a törvények oltalma alá helyezni, mint a hogy nem adható szabadság a gyilkosságnak, vagy az isteni törvények más áthágóinak stb. Isten irgalmára és lelkének üdvösségére kérik a királyt, hogy az evangélikusok vallásának szabadságát törvénybe iktatni ne engedje, legfőlebb tűrje azt, a mit megváltoztatni már nem lehet. Ha mindazonáltal másképen határozna, Magyarországnak főpapjai, káptalanai, conventjei és egész kath. statusa részéről, isten, a boldogságos szűz Mária, istennek minden angyalai és szentjei nevében protestálnak és soha sem fognak beleegyezni, hogy az eretnek vallásnak szabadság adassék. *) Lőcsei levélt. »Protestatio pro statu ccclesiastico Mtti. .S. oblata in comitiis anno 1 608. nunc vero sub diéta anno 1 638. per eundem R. С Statuni denuo S. Mtti. contra statuin evang. conf. introdata,«