Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: A pápa békeközvetítése Báthory és az orosz czár között

Л SZliOllYEK MURÁNYBAN. 309 síteni, az mi Iit az Török készületit hallom naponkint, mert az mi kevesen magyarok vagyunk, félő, hogy azoknak ellenek állására kevesek ne legyünk, én bizony elég szomorú szívvel hallom az szegény magyaroknak, csak mostani veszedelmes állapotjokat is, mennyivel inkább eleve ellátván micsoda romlás követheti őket, ha meg nem szűnnek a veszekedéstől. Nagyságodnak ez elmúlt napokban is írtam volt egy levelet, melyet Bornemisza János uram kezében kültem volt, hogy megküldje, nem tudom cseleket­teje ő kegyelme vagy nem? — Ki ml : Az Tekintetes és Nagy­ságos Gróff Drugeth Homonnay Mária Asszonynak az Tekinte­tes és Nagyságos Bimaszéchi György uram ő Nagysága szerel­mes és kedves meghagyott özvegyének, nékem szerelmes asszo­nyomnak, anyámnak. *)« A mi Széchynének különösen sok bajt okozott, az leányai hozományának biztosítása volt minden eshetőséggel szemben. Bethlen István e tekintetben is készségesen teljesíté anyósa óha­jait, 1628. jun. 29-én a leleszi konvent előtt nyilatkozatot állított ki, melyben azon esetre, ha neje Mária magtalanúl halna meg, a vele kapott 50.000 frtnyi hozomány biztosítására leköti a inásik három Széchy-leány javára saját jószágait.2 ) Már Thurzó Ádám, a második vő, nem igen volt hajlandó ilyen nyilatkozatot adni. Hasztalan sürgették Murányból. Ez az iigy s egy másik szintén pénzbeli természetű kérdés Széchyné és Thurzó közt hosszas és igen heves összekocczanást okozott, mely olyan mérveket öltött, hogy végre Pázmány Péter bibornok-érsek beavatkozását tette szükségessé. Széchy György halála után a készpénzből és ingó értékből mindegyik leányra — mint ők számították — 51.000 frtnyi örökség jutott, Mária, a legidősebb leány férjhez menetele­kor meg is kapta a maga 50.000 frtját. De második leányának, Borbálának Széchyné már nem akart ennyit adni hozományúl s 1637-ben is — midőn az már máspdízben férjnél volt — csak 37.000 irtot fizetett ki neki. Thurzó Ádám még kevesebbet kapott, pedig ő már az említett összeget nem mint hozományt, hanem mint neje örökségét követelhette. Követelte is, de hasztalanul. Előbb szóbelileg vitték ez ügyben az alkudozásokat, utóbb 1632-ben sűrű levélváltás folyt Széchyné és veje közt s a viszály komolyabb alakot kezdett ölteni. Széchyné éles hangon veti sze­mére Thurzónak, hogy rágalmazza őt az urak előtt, pedig nincs rá oka. Thurzó azzal igyekezett követelését indokolni, hogy Széchyné elhunyt férje végrendelete alapján tartozik minden leá­nyának egyenlő összeget adni, tehát Borbálának is annyit, a *) Orsz. Levéltár. Kisebb Levéltárak. Széchy-család. 2) Az okmány Orsz. Lev.

Next

/
Thumbnails
Contents