Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BORBÉLY SÁMUEL: Hadadi báró Wesselényi Miklós élete írta Szikszay Lajos ism.

TÁKCZA. 287 mindennapi kenyerét az őstermelés, ipar- és kereskedés terén? milyen oltalomban részesült a hatóságoktól úgy közigazgatási, mint igazságszolgáltatási ügyekben? hogyan magyarosodott meg? befolyt-e és menynyiben a várost érdeklő ügyek ellátására ? mily viszonyban állott a megyéhez és földesurához, az esztergomi érsekhez ? milyen vala tudományos és valláserkölcsi nevelése ? és mily hatást gyakoroltak míveltségi állapotára a XVI — XVIL században lezajlott viharos események ? E mü egy magyar kisváros teljes átalakúlását tárván elénk, olvasása közben lépten-nyomon felismerjük a nagy változást, melyet elébb a hitújítás, aztán pedig az ellenreformátió előidézett, — látjuk azt is, mint pusztított akkor hazánkban a Bebekek önzése, a török hódolás, a becsődített idegen katonaság és I. Lipót önkényes uralma ? hogy gyarapodtak a földesúri és nemesi kiváltságok a polgári szabadság rovására, míg a város annyira jutott, hogy kiváltságai egy czímeres levéllel (armalissal) sem értek föl és végre, mily súlyosak lettek e korszak folytán az adózó polgár terhei ? A csinos kiállítású, 8-rétben mintegy 15 ív terjedelmű kötet előfizetési ára 1 frt 50 krban állapíttatván meg, a t. ez. érdeklődők tisztelettel felkéretnek, hogy megrendeléseiket czímök pontos megjelölésével Mikulik József szerzőnél (Rozsnyón, Gömörmegye) f. év ápril 15-ik napjáig tegyék meg. Ki az előfizetési díjat beküldi, annak a mü legkésőbb f. év junius hó végéig bérmentve (ellenesetben postautánvétel mellett) fog elküldetni. — TÖRTÉNETI KRITIKA AUSZTRIABAN. »Ausztria politikája a franczia forradalmi háborúk alatt,« e czímen írt Wertheimer Ede a »N. Fr. Presse« jan. 1 0-iki számában egy tárczát, mely miatt a lapot az államügyészség lefoglaltatá. Az ügyészség ez eljárása ellen semmiségi panaszszal élt a lap, melynek képviselője kifejté, hogy a lapot, minthogy az incriminált ezikk csupán annak a czáfolatát tartalmazta, amit porosz történészek Ausztria magatartásából kimagyarázni helytelenül igyekeztek, — lefoglalni indokolatlan, jogtalan cselekedet volt. A semmiségi panaszt a törvényszék elvetette, azzal az indokolással, hogy Ausztria akkori politikáját így bírálni sérti az uralkodó emlékét, minthogy akkor parlamentáris kormány nem volt, s a követett politika egyedül a fejedelem politikájának tekintendő. — Igazán elismerésre méltó példája az osztrák törvényszék történelmi érzékének. Olvasva e jelentést, alig hihetnek el, hogy korunkban ilyesmi történhetik, ha épen a történelem nem tanítana meg bennünket arra, hogy gyaki-an a leghihetetlenebb dolgok estek meg, ellenére minden logikának. — A BÉCSI »MITTHEII.UEGEN«-ben Fournier a »Gentz undCobenzl« írója megbírálta Wertheimer Edének Geschichte Oesterreich-Ungarns czímü munkáját ; de nem a kellő subjectivitással s nem olyan mértékkel mérve, milyenre a derék munka számíthatott. Wertheimer egy kis röpiratban felelt erre, Fournier állításainak legnagyobb részét pontonként czáfolva.