Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - I. közl.

Л SZÈCMYEK MURÁNYBAN. 23 tése alatt Széchy Tamás és a többi kapitányok hadaikkal meg­rohanták és megsemmisítették az ellenséget ; zsákmánya elve­szett, foglyai megszabadúltak, s a győzedelmes harcz híre sokáig fenmaradt a megmentett lakosok hálás emlékezetében. A másik hadi vállalatot, melyben Tamás kétszáz lovassal részt vett, Győr ostromát 1597-ben nem kisérte ily siker. Az ostro­mot a keresztény sereg kénytelen volt abbanhagyni. Az 1604 országgyűlésen a rendek Széchyt is beválasztották az ausztriai­magyar határszabályozó bizottságba. Különben a csakhamar meginduló Bocskay-mozgalmakban kevéssé lépett előtérbe. A vál­ság idején királypárti maradt ugyan, de rokonszenvei, úgy látszik, őt is, mint az egész magyarságot, Bocskay Istvánhoz vonzották. 1606. jul. 16-án Felső-Lindváról a fejedelemhez levelet intézett, melyben elmondja, »hogy igaz magyarnak tudván lenni« őt, örö­mestebb szolgálná. Jószágot kér tehát tőle, de elég őszinte beval­lani, hogy ingyen nem kívánhatja, »miért hogy én még semmit nem szolgáltam Felségednek.« Ha azonban olyan helyen kapna jószágot, mely neki is tetszik s melyen tisztességesen elélhet, »kész vagyok egy jó summa pénzt Felségednek letennem és így mint gyermekestűi Felséged hívségében maradnom.« Ez ajánlatnak nem lett következménye. A béke megkötte­tett és Tamás a királytól megszerezte az akkor még Ausztriához csatolt Kőszeg várát és uradalmát. 1606-ban az ő neve is szere­pel a cseheknek küldött szövetséglevelen ; 1607—8-ban Rákóczy Zsigmond, régi fegyvertársa, akkor már erdélyi fejedelem érde­kében fáradozott s ez ügyben Bécsben is járt, 1608-ban pedig dunántúli főkapitány lett. Az akkori koronázási ünnepélyeken előkelő részt vett s a koronázási díszmenetben ő vitte a keresztet. Az említett évi országgyűlés törvényczikkelyeit, mint kisebb zászlós úr ő is aláírta. Ez időben igyekezett megszerezni Murány várát és uradalmát, mely csaknem ötven évig a kincstáré volt. Az örökös pénzhiányban szenvedő fiskus váltig igyekezett rajta túl­adni már 1600-ban. Kínálta Rákóczy Zsigmondnak akkor 30— 40,000 frton. Pár év múlva Rottal János Jakab báró és neje Thurzó Mária vették zálogba 100,000 frton. A magyar uraknak azonban nem volt ínyökre, hogy oly hatalmas birtoktest, mint Murány, melyhez Gömörmegye nagy része, Jolsva városa és számos falu tartozott, idegen családok kezén legyen. A Rottal-család akkor még honfiúsítva sem volt, s különben sem ő volt az egyedüli, mely a Rudolf király alatt folyó zűrzavaros gazdálkodás mellett hazánkban nagy jószágokat szer­zett. A lipcsei uradalom Zólyommegyében szintén idegeneknek adatott. Az 1608: koronázás előtti XXIII. t.-cz. tehát a bécsi béke értelmében elrendeli, hogy Murány és Lipcse várak a zálog-

Next

/
Thumbnails
Contents