Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - I. közl.

Л SZÈCMYEK MURÁNYBAN. 23 tése alatt Széchy Tamás és a többi kapitányok hadaikkal megrohanták és megsemmisítették az ellenséget ; zsákmánya elveszett, foglyai megszabadúltak, s a győzedelmes harcz híre sokáig fenmaradt a megmentett lakosok hálás emlékezetében. A másik hadi vállalatot, melyben Tamás kétszáz lovassal részt vett, Győr ostromát 1597-ben nem kisérte ily siker. Az ostromot a keresztény sereg kénytelen volt abbanhagyni. Az 1604 országgyűlésen a rendek Széchyt is beválasztották az ausztriaimagyar határszabályozó bizottságba. Különben a csakhamar meginduló Bocskay-mozgalmakban kevéssé lépett előtérbe. A válság idején királypárti maradt ugyan, de rokonszenvei, úgy látszik, őt is, mint az egész magyarságot, Bocskay Istvánhoz vonzották. 1606. jul. 16-án Felső-Lindváról a fejedelemhez levelet intézett, melyben elmondja, »hogy igaz magyarnak tudván lenni« őt, örömestebb szolgálná. Jószágot kér tehát tőle, de elég őszinte bevallani, hogy ingyen nem kívánhatja, »miért hogy én még semmit nem szolgáltam Felségednek.« Ha azonban olyan helyen kapna jószágot, mely neki is tetszik s melyen tisztességesen elélhet, »kész vagyok egy jó summa pénzt Felségednek letennem és így mint gyermekestűi Felséged hívségében maradnom.« Ez ajánlatnak nem lett következménye. A béke megköttetett és Tamás a királytól megszerezte az akkor még Ausztriához csatolt Kőszeg várát és uradalmát. 1606-ban az ő neve is szerepel a cseheknek küldött szövetséglevelen ; 1607—8-ban Rákóczy Zsigmond, régi fegyvertársa, akkor már erdélyi fejedelem érdekében fáradozott s ez ügyben Bécsben is járt, 1608-ban pedig dunántúli főkapitány lett. Az akkori koronázási ünnepélyeken előkelő részt vett s a koronázási díszmenetben ő vitte a keresztet. Az említett évi országgyűlés törvényczikkelyeit, mint kisebb zászlós úr ő is aláírta. Ez időben igyekezett megszerezni Murány várát és uradalmát, mely csaknem ötven évig a kincstáré volt. Az örökös pénzhiányban szenvedő fiskus váltig igyekezett rajta túladni már 1600-ban. Kínálta Rákóczy Zsigmondnak akkor 30— 40,000 frton. Pár év múlva Rottal János Jakab báró és neje Thurzó Mária vették zálogba 100,000 frton. A magyar uraknak azonban nem volt ínyökre, hogy oly hatalmas birtoktest, mint Murány, melyhez Gömörmegye nagy része, Jolsva városa és számos falu tartozott, idegen családok kezén legyen. A Rottal-család akkor még honfiúsítva sem volt, s különben sem ő volt az egyedüli, mely a Rudolf király alatt folyó zűrzavaros gazdálkodás mellett hazánkban nagy jószágokat szerzett. A lipcsei uradalom Zólyommegyében szintén idegeneknek adatott. Az 1608: koronázás előtti XXIII. t.-cz. tehát a bécsi béke értelmében elrendeli, hogy Murány és Lipcse várak a zálog-