Századok – 1885

I. Értekezések - KRIŽKÓ PÁL: Körmöczbánya birtokának keletkezése és fejlődése

KÜLÖNFÉLÉK. 253 nűleg a tatárok által elpusztíttatott, Róbert Károly idejében már a szászok lakták, söt akkor már virágzó bányászatuk volt. Nem csoda tehát, ha a király figyelmessé lett ezen városra és valóban fejedelmileg megajándékozta birtokokkal. Ez történt már a rozgonyi csata után, tudniillik az 1328-ik évben, a mikor minden, két mértföldön belül eső földet neki adományozott. Ezen birtoknak legnagyobb része azonban évek hosszú során át parlagon hevert, sőt ismeretlenek voltak határai is ; míg az 1360. évben a csepcsényi, vagyis tulajdonképen mútnai urak átengedtek nagyobb kiterjedésű erdőt Glaser Péter nevű körmöczi polgárnak, ki ott új gyarmatot alapított, mely utána Glaserhájnak vagyis Szklenónak (Turóczmegye) neveztetett el, és azt örökös bíró (Erbrichter) jogczímén bírta. Csak azután, mikor ott az erdő már kipusztúlt, és ezen példát követve 1390 évben a háji urak hasonlóképen Újlehotát vagy a mostani Eelső-Stubnya nevezetű községet alapították, csak akkor kezdett Körmöczbánya birtokának határai után nézni és abban a hiszemben, hogy Szklenó birtokain fekszik, fegyveres hatalommal el is foglalta. A csepcsényi urak egy része azonban a nagy múthnai uradalom birtokához jogot formált s azt gondolta, hogy birtokai Nyitra, Bars és Zólyom vármegyékkel határosak, miért is, nem lévén elég erejük fegyveres megtorlásra, panaszt emeltek. E czélból az 1404. évben Körmöczre jöttek, a midőn Zsigmond király ott országos törvényszéket tartott, és előadták panaszaikat a fekete vasárnap előtti szerdán, névszerint István, Gyulának, ki már ezelőtt Yladár melléknevet kapott, fia, továbbá Balázs, Petrovics Jánosnak fia és Márton múthnai Bálintnak fia, oly módon, hogy a körmöcziek birtokaikat, különösen pedig »Zsklenar lehotaya« nevezetű községet fegyveres hatalommal elfoglalták, miért is a királytól ezen birtoknak visszaadását kérték. Zsigmond király felszólította a fekete vasárnap utáni csütörtökön, miszerint jogaikat okiratokkal bizonyítsák. Tizenöt nappal később Pozsonyban ülésezett az országos törvényszék, mely alkalommal felterjesztették a múthnai urak az 1368. évből származó határjárási oklevelüket és hasonlóan a körmöcziek is 1328-ban kelt adomány levelüket, minek következtében felhívta Zsigmond király a túróczi monostort, hogy két egyént küldjön ki, kik Pál, báthi apáttal, Miklós altárnokkal és Fábiánnal, a királyi curiának jegyzőjével szövetkezve, szent György utáni huszadik napon kikutassák, váljon Múthna és Körmöczbánya közt létezik-e két mértföldnyi távolság és oly terjedelmű lakatlan terűlet.