Századok – 1885

I. Értekezések - KANDRA KABOS: Volt-e Szerencs vármegye? - I. közl.

250 KANDRA KABOS. a vármegyék nemes versenyében »önálló megyénkkel vagy területünkkel« találkozhassunk. Nézzük végig mindjárt V. Istvánnak 1271-ben kelt »okiratát, melylyel az egri püspökség jogai és kiváltságai megerősíttetnek, s mely e szerint nevezetes arról is, hogy benne a püspökségnek alávetett minden vármegye elő van sorolva. Szinte átallom azonban bevallani, mintha az hibám lenne, Szerencs hiányzik a névsorból. És csakugyan hiányzanék?. . Hol lappang?.. . Mely okból nem ád magáról életjelt? A királyi íródiák véletlenségből vagy készakarva tette-e, hogy kihagyja? mert, hogy négy évre rá (1275.) ismét önálló megye (parochia), az bizonyos, legalább azt mondják és mi több, írás is van róla.x) Folytassuk azonban jó remény fejében a nyomozást. 1323-ban Fülöp nádor-ispán több rendbeli oklevelet ad ki az egri egyház részére. A többi között az egyikben meghagyja Abauj, Bereg, Borsod, Kis-Szolnok, Ung, Zaránd, Heves és Zemplén megyéknek, hogy az egri egyházat a tizedek beszedésénél támogassák.2) Szerencs szokás szerint hiányzik innen is. Pedig még akkor nem lett »districtus«, vagyis hogy írói nyelven szóljak : nem szűnt meg önálló megye vagy terület lenni, miután csak néhány év választ el comitatusságának főargumentumától : Tamás esztergomi érsek levelétől. S ha Szerencs parochia-korában, mint vármegye, nem létezett, vájjon mozgékony és létező-e comitatussága korában ? Nem, pedig ezt tartanám megye múltja arany-korszakának ; elannyira nem, hogy még maguk, Szerencs régi dicsőségének fölélesztői sincsenek egy véleményen abban, hogy Szerencs 1317-ben (mikor a parochiának mondott gyermek-korszakból a comitatus nagyreményű ifjú életkorba lépett) valóban örvendett-e még saját létének, avagy a comitatus kifejezés már csak sírírat, mely nem a jelenről beszél többé, hanem a kétszeresen homályos múltról.8) Nem szívesen hagyom el Szerencs ráerőszakolt múltjának ezen korszakát. Köznapi ítélettel is könnyű belátni, hogy ez a hely, hol Szerencs vármegyének élni vagy halni kell. Azért szabad legyen még egyszer szemügyre vennem azt, nehogy hazánk múltjának barátait akaratlanúl túlzásba, hibába vigyem. 1317-ben panaszt emel az egri káptalan Tamás esztergomi érsek primási ítélőszéke előtt Márton egri püspök ellen, hogy ő és elődei bizonyos tizedeket elvettek az egri káptalantól Újvár, !) Fejér. Cod. d. V. 2. 303—305. 11. 2) Kiadatlan. Egri fők. mag. lev. t. 8) Balássy Ferencz: »Századok« 1884. évf. 549. 1. — Bartakovies : Emlékkönyv 70. 1.