Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - III. közl.

21.6 ACSÁltY IGNÁCZ. való, de hogy semmint azután galibáskodjunk véle, inkább el leszünk nála nélkül, mert minekünk olyan kellene, a kivel tisztességet vallana az ember, itt pedig mi közöttünk igen szűk afféle asszonyállat,« mert — mondja egy másik levelében — »a mi vármegyénknek nagyobb része csak azon holdúltságból áll és csak paraszt és otromba nép lakja.« О pedig maga mellett űri asszonyt akar. Nem szükséges, bogy valami gazdag »nagy értékű és igen udvari jószágos« legyen. Ilyen talán nem is adná rá magát »a kötelességképen való udvari szolgálatra.« Ne legyen tehát gazdag, »csak legyen jámbor, istenfélő, böcsületes, tisztességbeli nemes személy.« Ilyennek Széchyné ígéri, hogy »itt böcsületes helyen leszen, tisztességes fizetése és állapotja lészen úgy, hogy a mely jámbor aszszonyállat szolgálatunkra kötelezi magát, nem leszen kárára, sőt inkább hasznára körülöttünk való jó forgolódása.« Megesett az is, hogy félesztendei keresés után sem talált alkalmas öreg asszonyt s hasztalan ígérte, hogy »itt mi nálunk mind tisztessége, mind böcsületi és jó fizetése is leszen.« E tisztes asszonyságok segédkeztek neki leányai fölnevelésében, s képezték a murányi udvartartás nagyszámú személyzetének egyik lényeges alkatelemét. Acsády Ignácz.