Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - III. közl.

204 II. ULÁSZI.Ó király a magyar korona területének megcsonkítására nem gondolhatott ; a roppant összeg kifizetésére nem volt képes. Az alkudozások tehát ismét megszakadtak. Mire Albert, ellenség módjára dúlva az országban, a fölvidékre vonúlt, és Kassát vette ostrom alá.x

) Ezalatt Miksa király is megindította a hadi munkálatokat Ausztriában. Ellenállásra nem találva, a Mátyás által meghódított terűletet, Bécs városával együtt, hatalmába ejtette, és készületeket tett, hogy Magyarország területére vigye át a háború színhelyét. Ily körülmények között, a két külföldi trónkövetelő fenyegető magatartásával szemben, Ulászló és hívei nem csekély megnyugtatására szolgált, hogy Corvin János és Beatrix támogatására számíthattak. A herczeg, augusztus közepe táján, Budára jött, ahol sírva panaszolta el, mint döntötte őt pártfeleinek árúlása szerencsétlenségbe.2

) És most készséggel fogadta el Ulászló híveinek ajánlatát, hogy velők véd és daezszövetségre lépjen. Az egyik részről az egri, váradi és győri püspökök, Báthori István és Drágffi Bertalan, a másik részről Corvin János, a pécsi püspök és Ráskai Balázs kötötték meg az egyességet. Az általok kiállított oklevélben, melyet aláírásaikkal és pecséteikkel erősítettek meg, elegikus hangon beszélnek arról, hogy Mátyás halála után »árván« maradtak hátra; nagy veszélyek, sokféle ellenségek fenyegetik őket ; ezért őszinte barátságot, jóakaratot fognak egymás iránt tanúsítani ; »bármily ellenséggel szemben, senkit sem véve ki,« minden erővel, ha kell hadaikkal is, kölcsönösen oltalmazni fogják egymást ; és »az országtól« soha el nem szakadnak.« 3

) *) Ezen találkozás alkalmával történhetett az, a mit Tubero elbeszél (51.), hogy Albert herczeg szemrehányásokat tett Báthorinak, mert az országba meghívta és azután elpártolt tőle. 2) A milánói követ szeptember 8-iki jelentése. Es Bonfin elbeszélése. 8) Az oklevélben még azon kevésbbé jelentékeny pontok foglaltatnak : hogy ha egyik a másik ellen sérelmet követ el, a két fél köteles a békés kiegyenlítést megkísérlem, ha ez nem sikerül, az ügyet a szövet-