Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - III. közl.

KIRÁLYI,YÁ VÁLASZTÁSA. 199 hallgathatta, »minden okos ember« természetesnek fogja találni. A rendek érvelése tehát gyenge alapon áll. Amit a császárral kötött szerződés érvényessége megdöntésére fölhoznak, annak sincs nyomatéka, mert az egész ország nevében köttetett meg a szerződés. Egyébkint, miután a rendek ezen kifogásokat nem a választás előtt közölték, a mikor azokat a biztosok alaposan megczáfolhatták volna, világos, hogy csak eljárásuk mentegetésére hozzák föl. A biztosok egyszersmind a következő írásbeli nyilatkozatot nyíijtották át az országgyűlésnek: »A hosszú idő előtt tett előterjesztésünkre nyert válaszból sajnálattal értesülünk, hogy főtisztelendő és nagyságos uraságtok az új magyar király megválasztására és kikiáltására határozták el magokat, a császári és római királyi felségek kétségtelen, világos jogainak, az igazságnak és a szerződéseknek sérelmére. Elvártuk volna, hogy ezen kitűnő ország békességéről és nyugalmáról bölcsebben fognak gondoskodni, és el fogják hárítani a keresztény vér ontását, a mi most bekövetkezhetik. Nincs többé helye és ideje, hogy a császári és római királyi felségek jogait vitassuk, egyebet immár nem tehetünk, mint hogy a választást elutasítsuk és tiltakozzunk ellene. Mindazt, a mit láttunk és hallottunk, be fogjuk jelenteni uralkodóinknak, a kik a körülmények szerint fognak intézkedni.« *) Ezen fenyegető szavak nem zavarták meg a magyar urak elégűltségét. A császár támadásától nem féltek ; sőt azzal kérkedtek, hogy Ausztria azon részét is, mely Mátyásnak mindvégig ellenállott, meg fogják hódítani.2

) Elbizakodottságukban megerősítette őket az, hogy Corvin János megbízottaival, a június 17-iki szerződés alapján, megkötötték az egyességet.3

) *) A két beszéd és az óvás szövegét közli Firnhaber. 68 — 72. 2) Egy július 26-iki budai levél. D. E. IV. 243. 3) A pápai követ június 24-ikén írja: »Hodie... pax conelusa est, receptique in gratiam Duces Joannes et Laurentius, Colocensis et Quinqueecclesiensis.« — Ugyanazon napon a magyar rendek Bécs városát értesítik a béke megkötéséről. (Firnhaberuél. 33.) Egy július 26-iki budai levélben az áll, hogy a berezeg jobban jár, ha az első egyességet fogadja el, mert az a bosniai királyságot is neki adta. (D. E, IV. 244.)