Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.

TÁRCZA. 187 müve tágabb értelemben véve bárom részre oszlik. A bevezetésben a történelem előtti kort tárgyalja. Az első rész az építés történetével foglalkozik, s a kaldeaiak, assyrok, persák, egyiptomiak, plioenieiaiak építkezésétől kezdve a különböző korszakokon keresztül vezet a jelen századig. A második rész a szobrászat történetének van szentelve ; a harmadik a képírást adja elő, s mindkettő a jelölt időközt tölti ki. E három művészeti ág anyaga meglehetősen sok, s Pasteiner ügyesen oldotta meg a feladatot, melyet maga elé tűzött. Csoportosítva az adatokat, hü képet ád azon viszonyokról, melyek között ezen művészeti ágak mindenike az ó-kor népeitől elkezdve évezredeken keresztül fejlődött, míg az olasz szobrászatban, festészetben a XV. és XVI. században a fejlődésnek tetőpontjára nem emelkedett. — REIZNER JÁNOS Szeged monographusa, XI. kötetre tervezett munkájából az I. kötet megjelent, melyben szerző előfizetési felhívásához híven »A régi Szeged«-nek a forradalomban való szereplését adja elö. Nem keressük az okot, mely szerzőt arra kényszeríté, hogy oly széles alapokra fektetett munkáját, úgy szólván az utolsó események festésével kezdje el. De ezen visszafelé menő módszer a történetírásban mindenesetre különös. A mi a munka összeállítását illeti, Reizner ügyesen oldotta meg feladatát. IIü képét adja Szeged beléletének a 40-es évekből. Avatott kézzel rajzolja a folytonos haladást, mely e nagy magyar város emelkedésében lépten-nyomon észlelhető. Figyelme mindenre, a legapróbb részletekig, kiterjed, melyet czéljára szükségesnek és hasznosnak ítél. Tollát nem vezeti a részrehajlás. Stilja erőteljes, magyaros. Látszik, hogy előszeretettel csüng a feladaton, melynek megoldására vállalkozott. Valóban Szeged megérdemli, hogy monographiája kedvencz olvasmáuyúl szolgáljon a hazai közönségnek. Központja a délvidéki magyarságnak. Ott találjuk ama lelkes csoportban, mely az ország nyomasztó belügyi viszonyainak megváltoztatására a 40-es évek elején zászlót bontott. Az 1843/4. országgyűlésre küldött követeinek adott utasítás a város haladó szellemének hü kinyomata, Síkra száll a kiváltságok ellen, s reform javaslatait hosszú szorozatban állítja össze- »Sok szép eszme. Azonban hány fog ez igék közül testté válni?« — fejezte be a »Hirnök« с követi utasításról írt commentatióját. Következtek a nagy napok. Az 1848. februáriusi forradalom híre Párisból villámgyorsan repült keresztül Európán. E hír Magyarországot ébren találta, s márczius 15-ike Pesten, mint a szabadság hajnala, ünnepeltetett. Innen terjedt el az egész országba. Márcz. 18-án Szegeden is rezgésbe hozta a szíveket Petőfi »Talpra magyar«-ja, s már a nyár elején Szeged közönsége 150 forintot gyűjtött a fenyegetett hon védelmére. Ettől kezdve Szegednek dicsőséges rész jutott a forradalomból, mely reá nézve az 1849. aug. 5-iki szőreghi vesztett csatával fejeztetett be. — A MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK II-ik füzete megjelent s febr. 1-én szétküldetett. E füzet műmellékleteit kivétel nélkül hazai mű-