Századok – 1885
Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.
182 TÁRCZA. máuyt nyújt. A tárcza érdekes apróságokat tartalmaz. Kossuth egy 183G-iki levelét s az 1825-iki országgyűlési követekről írt epigrammákat s Szinnyei történeti repertóriumát. — A »figyelö« 1885-iki első füzete Kazinczy Ferencz arczképet mutatja be ennek egy kiadatlan meséjével, melyet Marmontel után fordított. Abafy Lajos »Horváth Ádám és a nemzeti muzeutn« czím alatt czikksorozatot kezd meg s ezúttal Horváth Ádámnak Baróthy Szabó Dávidhoz írt hosszabb levelét közli. Pauer Károly érdekes észrevételeket tesz a Széli Farkas által felfedezett históriás énekekről. Csaplár Benedek folytatja nagybecsű s új adatokban gazdag munkáját Révay Ferenczről. Folytattatnak a »magyar írók élete« és Fabó adalékjai Zwittingerhez. A fűzetet Szinnyei repertóriuma zárja be. — A BUDAPESTI SZEMLE februári füzetében Téglás Gábor érdekes tanulmányt közöl Pulszlcy Ferencz »A rézkor Magyarországon czímü munkája felett. Asbóth János befejezi »A bosnyák bogumilek« czimű becses történeti rajzát összeállítva a bogumilokra vonatkozó történeti adatokat s azokat egy jól kidolgozott történeti képpé olvasztva összve. A dolog mélyére ható ismerteteit írt Péterfy Taine legújabb munkájáról a jakobinusokról : a történeti irodalom ez egyik egyik legnagyobb szabású munkájáról, végül párhuzamot vonva Taine között ki Carlylte-t birálta s Taine között ki a jacobiuusok történetét megírta. Ballagi Aladár egy minket is közelről érdeklő munkát ismertet »Don John of Austria« Maxwektől s végül a Magyar Történ'ti Életrajzok I. füzetéről hoz ismertetést. — »Az EGYHÁZMŰVÉSZETI LAPOK« folyó évben hatodik évfolyamába lépett. Ez alkalmat szerkesztő felhasználta az épen most megjelent első füzetben egy kis rövid bevezetés elmondására, melyben kijelenti, hogy a lap programmján jövőre sem változtat s ezt jól teszi, mert eddigi működése czélravezetőnek bizonyúlt s a lap befolyása a jóízlés terjesztésére az egyházmüvészet terén csakugyan jelentékenynek mondható. Az új irányt e téren Ipolyi inaugurálta, az általa tört nyomokon haladt a folyóirat s arról letérnie semmi oka. Az egyház-mütörténeti irodalmat eddig is gazdag emlékekkel gyarapitá. Egy ilynemű czikk nyitja meg az első fűzetet is: a szent-péteri pálos kolostor 1534-iki leltára magyarázó jegyzetekkel gazdagon ellátva. Némethy Lajos egypár adatot közöl a II. József császár idejében lefoglalt egyházi kincsek történetéhez. A többi közt Szűz Margit oltárának leírását, mely külföldre vándorolt ; s Józsefnek egy handbillétjét közli a lefoglalt műkincsek kezelésére vonatkozólag. A »Rövid Közlemények«-ben a Gedeon-féle műkincseknek árverését ismerteti s két aquamanilét mutat be. Az »Irodalom« Duboisnak az agnus eleiről írt munkáját ismerteti. A fűzetet »Vegyes közlések« zárják be. — » A MAGYAR KÖNYVSZEMLE « 1883-ik évfolyamának V-VI. füzete egy meglehetős vaskos kötetben megjelent. Két mümellékletet hoz a
