Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.

176 TÁRCZA. Két kevésbbé érdekes XVI. századi oklevél szól még e családról : ezeknek egyike 1548-ból a Marháza és Kucsod birtok határait leíró, a, győri káptalan által kiállított oklevél. Másika ugyanazon káptalannak 1572-iki oklevele, mely Markházi György özvegyének hagyományát tartalmazza rokonai részére. Ez oklevelekben említett családtagok azon­ban, az oklevelek kora közt hosszú idő telvén el, az említettekkel össze nem köthetők. A XVI. századi oklevelek közt vau még két érdekes. Rudolfnak 1599. sept. 1-én az esztergomi és pozsonyi káptalanokhoz intézett beik­tatási parancsa, melylyel történelmünkből eléggé ismeretes tanácsosát Scharft'enberghi Himmelreich Tiburtiust a mosonymegyei Oroszvár birto­kában beiktatni rendeli. A többi oklevél kevés érdekeset tartalmazván, elég mindegyikről pár szóval megemlékezni. 1611. decz. 6. A zágrábi káptalan oklevele Gereczi István és Má­tyásnak a varasdmegyei Graberje birtokába való iktatásáról. 1653. juu. 12. Pálffy Miklós nádor rendelete Győr megyéhez я szarvaskendi Sibrik család tagjai közt történendő osztály tárgyában. 1673. jún. 23. Pakay Benedek főpóstamester (supremus per Hun­gáriám postarum magister) tiltakozása a pozsonyi káptalan előtt. 1673. márc. 1. A Pakai családbeliek magyar nyelvű fassioja a pozsonyi káptalan előtt. 1795. máj. 20. Gr. Zichy Károly győri főispán maga helyett meg­hatalmazottat jelöl ki. Ezeken kívül két Austriát érdeklő oklevél is van az ajándékozot­tak közt 1615. és 1754. évekből, melyekről bővebben megemlékezni fölöslegesnek tartom. Budapesten, 1885. febr. 5. Fejérpataky László, vál. tag. VILÁG- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK TSKOLA1 ÉRTESÍTŐKBEN. 1. A magyar-óvári algymnasium 1884-iki értesítőjében AllekerLajos összeállította »Az egyházi és világi lovagrendeket«, a legrégibb időktől nap­jainkig, leírva keletkezésük, fenmaradásuk, átváltozásaik, illetőleg megszű­nésük történetét. Az egyházi lovagrendek közül tüzetesebben foglalkozik a johanniták és ispotályosok, a templariusok vagy templomos vitézek, — a német lovagok rendével, a Jeruzsálemi vagy szent sír-renddel, a Bethlemi­ták vagy vörös csillagkeresztes lovagok rendével és a szent György renddel stb. A világi vitézrendek nyomait az V. századtól kezdve kutatja a előszámlálja századonkint a különféle államokban alapított lovag­rendeket.

Next

/
Thumbnails
Contents