Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.

166 TÖRTÉNETI IRODALOM. haszonnal is járt. A műipart, különösen az ötvösművészetet újra felvirágoztatá. Honnan volt e fény, e gazdagság ? A külfölddel folytatott kereskedés, mely főkép marhával a'semleges Szilézián át szabadon űzetett — volt ezen gazdagságnak egyik forrása. A főnemesek gazdagodásával kétségkívül karöltve haladt a középosztály vagyonosodása is, melynek emelésére nagy mértékben befolyt azon körülmény, hogy Rákóczi az 1708-ban elvesztett trencséni csata előtt pénzadót nem vetett az országra. Mindezek mellett a különböző iparágak fejlesztéséről sem feledkezett meg. A kurucz hadaknak szervezésével az iparosoknak jövedelmező forrást nyitott, miután a harczosok szükségleteit úgy ruházatban mint hadiszerekben a városok iparosai által állíttatta elő. De tudta Rákóczi azt is jól, hogy a »nervus rerum bellicarum« a pénz, azért a bányamívelést sem hanyagolta el. A nemes érezek bányászatát Hellenbach János, — a rézipart Berthóti László — és a vasipart Lányi Pál vezetése alatt kiváló tökélyre emelte. Benne a tudomány s a művészet szintén hatalmas pártfogóra találtak. A. fennálló iskolák gyámolítása, tekintet nélkül a különböző vallásfelekezetekre, az udvarában élő festőművészek, metszők, zenészek egész sora minden jó és szép iránt fogékony lelkének legfényesebb bizonyságai. Mindezen fényoldalai a Rákóczi nemes lelkének azonban egyet nem feledtetnek : azt a szűkkeblűséget, melylyel az utolsó nemzeti fejedelem környezete mindazok iránt viseltetett, kiket az ősök érdemei, vagy isten kegyelme a főurak sorába nem emelt. Thaly maga mondja, hogy a vak Bottyán azért nem lehetett tábornagygyá, mivel nem volt mágnás. A marechali botot öten viselték, mind mágnások ; a generalissimus Bercsényi volt. Aristocrata szellem lengi át a fejedelmi környezetet egészen. Mindazáltal nem akarunk ezen tényből hímet varrni a Rákóczi érzelmeire. Nem hárítjuk ezért a felelősséget egészen reá : kora gondolkodásának befolyása alól ő sem oldhatta fel magát. E tanúlmányok részben a »Századok«-ban jelentek meg, s bárha most átdolgozva bocsáttatnak ismét a világ elé, — szükségtelennek tartjuk bővebben foglalkozni velők. A »Babonás hiedelmek a Rákóczi-korban« s »Forgács Simon mint író« cz. tanúlmányok kétségtelenül még élénk emlékezetében élnek folyóiratunk olvasóinak, melyekhez itt méltán csatlakozik Petrőczi Kata Szidónia, e főrangú hölgy női és írói jellemzése. Aa adalékban a kuruezvilági költemények tárához egy pár történeti hűségű vers foglaltatik, s számos buzdító dal mellett, egy »Az világhoz szabott ének« czímű költemény 1675-ből, melynek ismeretlen szerzője a nép között lábra kapott demagogicus mozgalmakat éles