Századok – 1885

I. Értekezések - KÁPOLNAI P. ISTVÁN: I. Miksa császárnak Bécs és Székesfehérvár elfoglalására vonatkozó 1490. évi feljegyzései

KÜLÖNFÉLÉK. 163 bert, részint fehérvári lakosokat, részint a városba menekült magyarokat kivégeztetett.J

) »Ennek megtörténte után a király még az nap odahagyta a várost és seregének táborába ment hálni.« »A következő napon, azaz november 20-án a király ismét bement a városba és mindent elkövetett, hogy német tisztjeit és harczosait a város elhagyására és Buda felé való menésre bírja és meg is engedte, hogy minden századtól 2 ember hátra maradjon a századra eső zsákmányrész átvételére.« »A városban levő harczosok azonban nemcsak ez nap, hanem még a következő 8 nap alatt sem akarták a várost elhagyni ; azt mondván, hogy ők azt hiszik, hogy e városnak rohammal való elfoglalásával kötelességöknek már eleget tettek és a városból ki sem mozdúlnak, míg nekik kétszeres zsold ki nem lesz fizetve és kiki a zsákmányból neki járó részét meg nem kapta.« »A király látta ugyan harczosainak makacsságát, de azt remélte, hogy mégis csak észre fognak térni és azért november 22-én Kristóf bajor herczeget 7-8 ezer emberrel Buda irányában előre küldte ; e herczeg 2 mérföldre Székesfehérvártól szállt táborba2) és ott időzött 14 napig, mely idő alatt a király ismételve, de mindig siker nélkül kísérelte meg a német zsoldosokat (Landsknechte) a város elhagyására bírni. 3) »Székesfehérvár bevétele után a király Brune Lajos koszorús költőt és császári tanácsost követül küldte Budára a cseh királyhoz,4) hogy a város átadását eszközölje ki.« »Brune-nel mind a cseh király, mind ennek magyarjai igen roszûl bántak ; meggyalázó kifejezéssel fenyegették és e tanácsos örült,mikor ismét visszatérhetett a bajor herczeg seregéhez.« »Miután végre 5 mértföldnyire terjedő környéken máisemmi eleséget sem lehetett találni és a német zsoldosok még mindig konokûl megtagadták az engedelmességet, a király nem tehetett egyebet, mint a bajor herczeget Székesfehérvárra és ennek külvárosaiba rendelni.« *) Kár hogy a király meg nem jegyzi azt is, hogy miért végeztette ki e 8-9 embert? A »lovagias« ezímre oly rátartó fejedelem talán csak nem azért végeztette ki ezen embereket, mert városukat, családjaikat és vagyonukat a király fosztogató emberei ellen védték ? ! 2) Valószínűleg Sukorónál és Velenczénél. 8) Miksa király kedvencz alkotása: a német »Landsknechthad« csak 1487. óta létezett és a Magyarország elleni hadjárat alkalmával vezettetett először ellenség ellen. 4) így nevezi Miksa király Ulászlót, kit magyar királynak nem akart elismerni. 11*