Századok – 1885

I. Értekezések - KÁPOLNAI P. ISTVÁN: I. Miksa császárnak Bécs és Székesfehérvár elfoglalására vonatkozó 1490. évi feljegyzései

1 во KÜLÖNFÉLÉK. »A római királynak Bécsben való tartózkodása alatt — folytatja Miksa — mindenfelöl sok barczos érkezett seregéhez.« »Szeptember elején a király Klosterneuburg elé indáit és e várost oly erősen lövette, hogy a megboldogûlt Mátyás királynak e városban maradt hívei a várost mihamar ') átadták azon feltétellel, hogy életök megkíméltessék.« »Klosterneuburghoz egy félmérföldre, mocsáros vidékenfekszik Korneuburg ; ez kis város ugyan, de igen meg van erődítve. « »Miután e város vívására sok időt kellett volna fordítani, a királynak pedig már Magyarországba kellett indúlnia, a király ez alkalommal nem ment e város elé, hanem visszatért Bécsbe és onnan Németûjhelyre indúlt, melynek várát a magyarok még mindig megszállva tartották.« »Látva, hogy e vár vívása sok bajjal jár és egyhamar be sem vehető,2

) a király a városban helyőrséget hagyva, visszatért Bécsbe, a hol Magyarországba vezetendő csapatait összegyűjtötte és a hadjáratra való készülődéseket befejeztette.« A király számos jeles lovassal és gyalogossal október 4-éu indúlt el Bécsből és onnan 4 mértföldnyi távolságra, már magyar területen3

) szemlélte meg seregét, melynél akkor 16—18 ezer valódi harczos volt ; élelmet nem vitt magával, hanem abból élt, a mit útközben talált. 4

) »A király seregével folytonosan haladva, néhány nap múlva Szent Márton szülőföldjére, Szombathelyre érkezett.« »Szombathely kis város, melynek falai vár módjára árokkal szegélyezvék.5

) E város nem nyitotta ki kapuit és következőleg körűlzároltatott és annak ostromoltatása megkezdetett. Miután a Szeptember 9-éu. 2) Horváth M. téved, midőn azt írja, hogy : »Bécs példáját nyomban követte a neustadti vár;« a németűjhelyi vár magyar helyőrsége csak november 22-én rakta le fegyvereit. 3) Miksa Nagyszombatra vévén útját, kétségkívül a Himbergen át vezető úton haladt seregével és Wampersdorfnál, meg Ebenfurtlinál kelt át a Lajtán. E szerint seregét valószínűleg a Wimpassing és Neufeld közti térségen szemlélte meg. 4) Miután az akkori időkben közönségesen háromszor annyi szolga és csőcselék szokott a sereggel járni, mint a mennyi valódi harczos volt, következtethető, hogy vagy 60—70 ezer ember pusztította akkor Magyarországnak azon részét, melyen Miksa serege működött. 5) Ebből is látni, hogy az akkori város-falak előtt nem volt mindig árok, mert különben Miksa király, a ki nagy katona volt, Szombathelynél különösen ki nem emelné, hogy ennek falai előtt árok is volt. SZAZADOK. 1885. II. FÜZET. 11