Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

J 40 KAKANCSBEBÉNYI BAKÓ 1ÍEKÉNY1 GYÖBtíY A visszatorlás természetesen a magyar vitézek részéről sem maradt'el, a kik megunták a folytonos és eredménytelen pauaszolkodást, s fegyverrel szereztek maguknak elégtételt. Nyitra vármegye különösen ki volt téve a törökök támadásainak s Berényi már régóta rossz szemmel kisérte az eseményeket, s Eszterházy nádorral egyetértve, minden befolyását fölhasználta arra nézve, hogy a nemzeti felkelést rendezve, a rabló törököt erősen megfenyítse. Saját érdekei is követelték ezt, mert Bodokot is főleg az ő távollétében több alkalommal megrabolták a portyátzó török hadak, így 1631-ben 5 embert hurczoltak fogságra, 102 db. marhát hajtottak el s három ház felégetésen kivűl — a községnek 200 frtra menő egyéb kárt okoztak. Az 1640-ik év folyamán pedig még nagyobb mérvű pusztításokat vittek véghez, Berényi György birtokain s jobbágyai közül 7-et megölve — töb beket foglyul ejtettek s ezek kiváltása nem csekély pénzbe került. — Mindezek arra ösztönözték őt, hogy fegyveres ellenállást sürgessen és mert hasonló esetek a török által megszállott területeken a fennálló békesség daczára gyakorta ismétlődtek, egy védelmi hadjárat indítása hazánkra nézve életkérdéssé vált. A nádor maga is erélyesen működött, hogy az udvart a történendőkkel szemben legalább is közömbös magatartásra bírja, és sikerűit is a kormánykörök hallgatólagos beleegyezését kinyerni arra nézve, hogy a törököt megtámadja és garázdálkodásának véget vessen. Berényi volt az első, a ki megragadta a kedvező alkalmat, s Nyitravármegye gyűlésén kieszközölte, hogy a rendek 300 gyalogot és 200 lovast ajánlottak fel saját költségükön a török ellen való háborúra, s ekis sereg kapitányává a nádor ajánlására 1641. febr. 5-én őt választották. Eszterházy Miklós örömmel vette e hírt s febr. 15-énútasítást adott Berényinek, hogy miképen viselje magát kapitányságában ; s egyszersmind maga és a kalocsai érsek részéről is felajánlott bizonyos számú lovas és gyalog vitézeket, s a mint látszik nagyon bízott e védelmi hadjárat sikerében. Azonban в maroknyi hadsereg a túlnyomó török haderő ellenében mire sem mehetett, s Muzai budai pasa az 1641-ik év tavaszán miután Damasdot már elfoglalta, Nyitramegyét rablá meg s Tardoskeddet, Mezőkeszit és Keresztúrt elpusztítván, a jobbágyságra kemény sarczot vetett s tömérdek embert hurczolt fogságra. Ily körülmények között Berényi a megye felkelt nemességével csupán a fontosabb stratégiai pontok védelmére szorítkozhatott, és sürgette Eszterházyt, hogy zsoldos sereg tartására pénzt szerezzen. A nádor nagyon szívén viselte az ügyet —- és közbenjárása már-már sikerre vezetett, de ez alatt, a már jóval előbb megkezdett béke alkudozások új phasisba léptek s nem volt többé szükség zsoldo-