Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

138 KARANCSRERÉNYI BAKÓ ÜJiKÉNYI GYÖRGY 1638. febr. 14-én Mária Anna királyné a rendek egyező akaratából ünnepélyesen megkoronáztatott, s e tény^ Berényi György naplójának egyik érdekes részét képezi. — Általában elmondhatjuk, hogy e naplók (az 1635-kit is ide számítva) akár írójuk egyéniségét, akár a bennök foglalt dolgok históriai becsét tekintve, az említett országgyűlések történetéhez, a leghitelesebb adatokat szolgáltatják s a maguk nemében páratlanok. Mert országgyűlési tudósítások maradtak ugyan reánk e korból, de csak töredékesen és sohasem naplószerűleg pontosan vezetve s míg egy részről csak általánosságban, a főbb dolgokról értesítenek, addig másrészről jobbára felekezeti szempontból vannak írva, igen gyakran szélsőségekbe csapnak s a mi legfőbb, írójuk egyénisége vagy teljesen ösmeretlen előttünk, vagy nem nyújt kellő garantiát arra nézve, hogy a dolgokról alapos ösmerettel birtak s elfogúlatlanúl ítéltek volna. Az országgyűlés 1638. márt. 26-án mint Berényi írja »igen nagy kedvetlenül eloszlék« s Ferdinánd még az nap eltávozott Pozsonyból. Györgyöt, ki már ez időszakban országszerte jó hangzású s általánosan becsült névnek örvendhetett, alig egy évre a pozsonyi diaeta után fájdalmas veszteség érte. Atyja ugyanis 163У. febr. 11-én meghalt s e felett való őszinte bánatát, csakis azon osztatlan tisztelet s érdemeinek méltó elösmerése enyhítette némileg, melyben őt nem sokkal utóbb Nyitravármegye részesítette. — A rendek ugyanis 1639. oct. 4-én a legnagyobb lelkesedéssel alispánnak választották, s hogy mily nagy volt a személye iránt való érdeklődés, kitetszik abból, hogy e választáson nagy számú urak és nemeseken kivűl 16 főpap, Eszterházy Miklós nádor s a kalocsai érsek is jelen volt. Ez időtől kezdve néhány évet ismét családja körében töltött, hivatalos teendőin kivűl, nagyobbrészt birtokviszonyainak rendezésével foglalatoskodva. Berényi Ferenczuek, miként említettük első házasságából két fia származott, András ki még 1633-ban meghalt és Zsigmond, ki 1639-ben a császári seregnél hadbírói tisztséget viselt. — András fimaradék nélkül halt el, leányai közül Zsófia Boronkay János, Katalin Rudnay László hitestársa volt, Justina és Zsuzsánna ez időben még kiskorúak valának. — Míg Berényi Ferencz élt, az atyai jószágok nagy része osztatlan állapotban György gondviselése alatt állott, de halála után az örökösök egyező akarattal felosztották azt maguk között — sa leányok is kikapván az őket törvényszerűit megillető részt — ezenkívül tartásuk s ruházatjukra — a testvérek évenkint együttesen száz forintot fizettek.