Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

136 KARANCSBEKÉNYl BÁRÓ HERÉNYI (IYÜRGY A soprouyi országgyűlésen viselt követséggel kezdődik Berényinek nyilvános szereplése, sajnos hogy ennek részleteiről igen kevéssé vagyunk tájékozva. — Naplójának több helye oda mutat, hogy mind a sérelmeket vizsgáló, mind az articulusokat szövegező bizottság tagja vala. Mindenesetre tény, hogy a nagy tudományú s kiterjedt ösmeretekkel bíró férfi, korán magára vonta a közfigyelmet s mint följegyzései is tanúsítják, pártszínezet nélkül bizonyos magaslatról ítélve meg az eseményeket, sohasem ragadta el szenvedélye sem egy, sem más irányban s bár tántoríthatlan hűséggel viseltetett az uralkodóház iránt, de nem volt megelégedve a viszonyokkal és a felülről jövő kegy — mint később látni fogjuk — nem szorította háttérbe önzetlen hazaszeretetét. Míg Befényi családja körében tartózkodott, a dúsgazdag Thurzó nemzetségnek fiágou magva szakadt s a gazdátlanúl maradt fejedelmi vagyonra a kincstárral szemben a nő örökösök közül számosan támasztottak igényt. De a királyi fiscus résen állott s mielőtt a nőág csak egy lépést tehetett volna is, a pozsonyi kamara az összes jószágokat elfoglalta, Ulésházy Gáspár, Bottál, Osáky László, de különösen Esterházy Miklós ellenzése daczára, a ki nádori hivatalának egész tekintélyét latba vetve — igyekezett a kamara törvénytelen eljárását megsemmisíteni. — Nem czélunk hosszasabban tárgyalni ez ügyet, mely Eszterbázyt csaknem kegyvesztetté tette a trón előtt s annyi bajt és vesződséget okozott neki, csakis azért említjük föl, mert némileg Berényit is érinti. О ugyanis miként fentebb láttuk már követsége előtt a Thurzók szolgálatában állott, s ez időszakban is Sempte és Temetvény várak főkapitánya vala. — Ferdinánd, nehogy az országgyűlés érdemleges intézkedése előtt a Thurzó örökösök tényleg elfoglalhassák e várakat, 1636. aug. 30-án kelt rendeletével meghagyta Herényinek, hogy a gondviselése alatt lévő összes jószágokat Sempte és Temetvénynyel együtt, haladéktalanúl megbízottja kezéhez bocsássa. Berényi nem késett e határozott parancsnak engedelmeskedni, s engedelmességét bizonyosan jó néveu vették az udvarnál, a hol még atyja érdemei sem mentek teljesen feledésbe. II. Ferdinánd, ki már a soproni országgyűlés folyama alatt betegeskedett, 1637. február 15-én meghalt s az új király, ez év sept. 21-én Pozsonyba hívta össze a rendeket s czélja volt ez alkalommal nejét a spanyol származású Anna Máriát is megkoronáztatni. — Nyitravármegye újólag Berényi Györgyöt küldé követül, a ki tagja volt azon országos küldöttségnek, mely agyőri püspök s Pálffi János vezetése alatt a királyi párt egy nappal Pozsonyba érkezte előtt Hamburgban üdvözölte, s mint szemtanú érdekesen tudósít az ünnepélyes fogadtatás felől. »Die 29. Novembris — írja a többek között naplójában — Piuckból meg-