Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

BÁRÓ HERÉNYI GYÖRGY ÉLETE ÉS POLITIKAI MŰKÖDÉSE. 127 sük terén, teljesen ösmeretlenek előttünk s csak midőn a családi levéltárak rejtekeit kutatjuk, jövünk reá, bogy e már-már feledésbe ment neveket talán századokkal elébb országosan szereplő egyének viselték s a szórványosan előforduló oklevelek oly emberek emlékezetét őrizték meg számunkra, kik a maguk idejében a zászlóvivők közé tartoztak s méltók az utódok tiszteletére. Egy ily férfiú életpályáját s politikai működését akarom én vázolni, kapcsolatban ama kor fontosabb eseményeivel, melyben élt és szerepelt. Ma már kevesen tudják, hogy ki volt Berényi György, mert — jóllehet a XVII-ik században e hon határain kivűl is ismeretes vala e név viselője, évkönyveink röviden végeznek vele, megelégedve nevének puszta fölemlítésével. * * Berény nevű helységet, úgy most, mint századok előtt hazánk különböző vidékein feles számmal találunk, rendesen különböző előnevekkel kapcsolatban (Jász, Lovas, Kis és Nagy Berény) s már az Árpádok korában Somogy, Fejér, Békés stb. vármegyék területén léteztek ily nevű birtokok, részint mint népes helységek, részint mint puszta földterűletek. Mai napság talán legjelentéktelenebb, de mindenesetre a legrégiebbek egyike a Nógrádvármegyében fekvő Karancs Berény, mely az Árpádok uralkodása alatt az ős Nógrád várának tartozékát képezte s lakosai mint várjobbágyok szolgáltak a király zászlói alatt. Hogy első alapítóitól vette e nevét a község, nem tudjuk megmondani, de annyi tény, hogy az Árpádok korában létezett egy Berény nevű ősmagyar nemzetség, melynek Yasmegyében élő tagjai, hasonlóképen mint várjobbágyok »Iobagiones castri ferrei« említtetnek az oklevelekben1) s igen tanúlságos dolog lenne azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a hazánk különböző vidékein előforduló Berény helységek ős megszállási helyeit képezték-e a kiterjedt nemzetség tagjainak? — E föltevés mellett bizonyít az a körülmény, hogy a Berény nemzetség tagjai mind Nógrádban, mind Somogy és Vasmegyékben várjobbágyok voltak, a mit bajos lenne puszta véletlen gyanánt tekintenünk, ha csak felületesen ösmerjük is a beköltözéskor divatozó törzsszerkezetet, mely még az Árpádok korában csaknem sértetlenül fennállott ! Tudjuk, hogy a várjobbágyok, vagy mint magukat nevezték a »szent király jobbágyai« már a legrégibb időkben is hűbéri kötelmek teljesítése mellett, némileg szabad emberek voltak s elkülönítették magukat az ország más rendű jobbágyaitól. Eredetük a honfoglalásra s az ezt követő ország rendezésre vezethető vissza, s nagyon természetes dolog 3) Fejér: Codex. Dipl. tóm VÍI. vol 5. pag. 366., 381.