Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - II. közl.

A SZÉCIIYEK MUKÁKYRAN. 121 nem írtózott a vitézi élet megpróbáltatásaitól. Nem valami gyönge, ideges, kényelmet, mulatságot hajhászó asszony volt. Ebben is hasonlított athleta erejű férjéhez ; lelke nem ismerte a félelmet, testi szervezete megbírta a fáradalmat ; szerette férjét s megosztotta vele katonai foglalkozása viszontagságait. Követte a táborba is, ámbár állandó lakásuk mindig a balogi vár maradt. Itt időztek Széchyék 1612. január havában, midőn a férj kívánságára Rozsnyó városa kiküldötte hozzájok »érvágás és köpölyözés« végett Borbély János városi orvost. Ugyané hó 27. napján Széchy György nejével és cselédjével belátogatott Rozsnyóra, hol ételrcitalra és fűszerre 16 frt 86 dénárt, 15 véka zabra 5 frtot költöttek. A város viszont félbordó borral, mi 6 frt 50 drba került, kedveskedett előkelő vendégeinek. A tábori élet kalandos napjainak azonban hamar véget vetett két körülmény. Az első az anyai kötelesség, a másik a vagyonkezelési teendők voltak. Széchy Györgynek már előbb voltak egyes jószágai, ingó javai pedig szintén igen jelentékeny összeget képviselhettek. A vitézi foglalkozás oly merész és élelmes embernél, mint ő volt, nem maradt anyagi haszon nélkül. A harezmezőn, a kisebb-nagyobb csetepatékban mindig akadt egy kis, sőt sokszor dús zsákmány rabokban, paripában s másnemű értékes portékában, melynek javát a vezetők ragadták magukhoz s vagy megtartották vagy elkótyavetyélték. Egész vásárt szoktak csapni egy diadalmas harcz vagy sikeres megrohanás után, mint ezt Bethlen Gábor2) s mások egykorú levelei sokszor említik. E harezok kétségkivííl gyarapították Széchy saját szerzeményű vagyonát s Bocskay kincseinek elosztásakor is busásan kivette a maga részét. Hogy volt pénze, azt azon adat is kétségtelenné teszi, hogy 1611-ben a magáéból járult a hadak fizetéséhez. Nejével szintén gazdag hozományt kapott, nagy urodalmat azonban ez időben még nem szerzett. Yett ugyan 1611-ben két praediumot Gömörmegyében 3), de saját szerzeményű tetemes ingatlan vagyonának alapját mégis csak neje, Mária vetette meg, ki 1613-ban apósától, Széchy Tamástól szintén Gömörmegyében a murányi uradalom egy részét, a lubniki birtokot és nemesi kúriát, Rőczét, Polonkát, Yizesrétet, Hosszúrétet s más jószágokat zálogba vette. Mindezt ') Rozsnyó száraadási könyvei 1612. Mikulik József szívességéből. 2) Bethlen G. Pol. Levelei 1621. febr. 13. Thurzónak hosszasabban beszélve el, minő szokás fejlődött ki a foglyok és a zsákmány szétosztásában régóta, fölemlíti »Sárkányszigetében mikor az urak megverek Sasvár pasát, Szombathelyben hánták a kótyavetyét három hétig.« s) Orsz. Lev. Neoreg. Acta.