Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - II. közl.

112 ' t Г. ULÁSZLÓ A fönforgó kérdések megoldása sok nehézséggel járt. A püspök három nappal Bécsbe érkezése után így szól, Pernstein Vilmoshoz írt levelében : »Minden gond és fáradság, mely születésem napjától mostanáig osztályrészem vala, elenyészik ahoz képest, a melyet az utolsó három nap szerzett nékem.« Ez alatt Corvin János hívei átvezették hadaikat a pesti oldalról a budai vár alá. Elénk bizalom és harczvágy nyilatkozott körükben ; főleg mióta a királyi kincstárban fölhalmozott meg- \ becsülhetetlen értékű drágaságokat : ékszereket, asztali készleteket, fegyvereket és kelméket meglátták. »Istenen kívül senki sem árthat nekünk !« kiáltott föl elragadtatásában a vránai perjel. Az arany, ezüst és drágakövek ragyogása a remény sugárait árasztotta rájok. A dús kincs eszközt nyújtott a harcz folytatására, és jutalmat igért ragaszkodásukért. 2

) Merész tervet gondoltak ki : hogy Székesfehérvárra viszik jelöltjüket, és a kezeiben levő szent koronával megkoronázzák. Azonban Ulászló hívei fölfödözték a tervet. Már előbb gondoskodtak volt arról, hogy a koronázási város meglepetés ellen biz-Boliemiae Regi, quam cuivis alii studentem.« — Magában véve teljesen hihetetlen, hogy akár Ulászló hívei Corvin Jánost, akár Corvin János hívei Ulászlót hajlandók lettek volna királyul elfogadni, csak azért, mert Zápolyai nyilatkozik mellette ; aminthogy Zápolyai állítólagos uyilatkozata után Corvin János hívei nem hódoltak meg Ulászló előtt. Emellett nem lehetett titok, hogy Zápolyai akkor már Ulászlóhoz csatlakozott ; amit a junius 17-iki oklevélhez járúlásával is nyilvánított. De a legnyomatékosabb czjlfolatot a milánói követ jelentései képezik. Trevigliói Maffeo jól volt informálva ; tudta, miért ment a váradi püspök, miért küldettek Corvin János követei Bécsbe. Ha négy megbízott azon föladattal küldetik Zápolyaihoz, hogy az ö békebírói eldöntésére bízza a királyválasztás ügyét, ezen fontos esemény nem maradhatott volna a szemfüles milánói követ előtt titok; aminthogy senkinek sem állhatott érdekében, hogy az titok maradjon. A két forrás közül mindenesetre a milánói diplomata érdemel nagyobb hitelt. *) A váradi püspöknek június 26-ikán Bécsből cseh nyelven írt levele a Lobkovitz herczegek raudnitzi ltbau. .Idézi Palacky. 337. lapon. 2) A milánói követ július 12-iki jelentése, a melyben azt is említi, Corvin János hívei a császárral és a lengyel királylyal is alkudozásba bocsátkoztak. A pápai nuntius június 24-iki jelentése szerint Újlaki és társai Albert lengyel herczeget segítségül hívták.