Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - II. közl.

II. ULÁSZLÓ KIRÁLYLYÁ VÁLASZTÁSA. második köz lem K.NY. — III. A magyar országgyűlés szervezete és tárgyalásainak rendje, valamint legfontosabb functiója, a királyválasztás gyakorlásának módja törvény által nem volt szabályozva. A középkor politikai intézményei általán a szokás és hagyomány alapkövein épültek. A magyar közjognak a köztudatban élő axiómái sorában kiváló helyet foglalt el az, hogy csak egyféle nemesség létezik, minélfogva az alkotmányos jogok tekintetében a hatalmas zászlós urak és a szegény köznemesek között nincs különbség. Valóban, ezek és amazok egyaránt bírták a személyes megjelenés és szavazás jogát az országgyűlésen, mely egységes törvényhozó testűletet képezett. Mindazáltal bár ezen alapelv csorbítatlan föntartása fölött féltékenyen őrködött a nemzet, attól lényegesen eltérő helyzetet teremtett a gyakorlat. A XIV. század vége óta mind gyakrabban fordulnak elő esetek, mikor a királyi meghívólevelek a köznemességet megyénként választott követek küldésére hívják föl. ') Nem ritkán történik az is, hogy a köznemesség, mikor tömegesen gyűlt volt egybe, önkényt megbízottakat választott, hogy ne kelljen a hoszszüra nyúló tanácskozások végét bevárnia. Emellett az országgyűléseken, akár fejenkint jelent meg a köznemesség, akár követek által volt képviselve, — a főpapok, zászlós urak és a királyi tanács többi tagjai (a főrendek) külön ') 1385-ben fordul elő az első eset. V. Ö. Hajaik Imre akadémiai értekezését: » A nemesség országgyűlési fejenként, való megjelenésének megszűnése.« ( 1 87 3) SZÁZADOK. 1885. II. FŰZET. 7