Századok – 1885

I. Értekezések - SZ. S.: Bethlen Gábor ifjúságából

TÁRCZA. 95 történeti nevezetességű személy, a kiktől több darab jól megőrzött eredeti oklevél nem volna. Még 32 régi ezéhládát is átkutatott melyekből különösen művelődési szempontból igen sok becses adatot gyűjtött. Reméljük, liogy e kutatások gyümölcse mentül előbb napvilágot fog látni. — A SZÉKELT MŰVELŐDÉSI és gazdasági egylet 1884-iki emlék könyve megjelent. Szabó Károlytól van benne történeti tanulmány, mely arra a kérdésre felel : királyi telepitvényesek-e a székelyek ? s melyről, minthogy külön lenyomatban korábban már kiadatott, megemlékeztünk. Szabó Károly ez értekezését, mint tudva van, a marosvásárhelyi nagygyűlésen, a jelenlevők nagy tetszése mellett olvasta fel. A 98 lapra terjedő emlékkönyvet az egylet tagjai kapják. — MAGYAROUSZÁG FÜGGETLENSÉGI HARCZÁHÓL Gelich Richárdtól egy újabb, a XIV-ik füzet elhagyta a sajtót, mely az 1849 elején történteknek hadtörténeti rajzát foglalja magában. Ezen inkább hadtörténeti munka úgy van írva, hogy a nem szakembereket is érdekelheti. — ADATOK ARPÁDHÁZI BOLDOG MARGIT történetéhez ezím alatt érdekes monographia jelent meg Fraknói Vilmos és Némethy Lajos tollából. Némethy Lajos tagtársunk, azon kitartó, fáradságot nem ismerő szorgalommal, mely őt kutatásaiban vezeti, fogott a munkához, hogy boldog Margit IV-ik Béla leányának canonisatiójára, s életére vonatkozó adatokat összegyűjtse. Míg Fraknói Vilmos a szentté avatására és cultusára vonatkozó újabb adatokat szép értekezéssé fűzte össze. A munka természetesen gazdag történelmi adatokban s néhány pecsét ábrával van ékesítve. Összesen 282 lapra terjed. — К ÁR ÁCSON FI JÁNOS »a nagy-várad-olaszii római katholicus plebánia-templom és plébánia rövid története« czím alatt a plébánia százados évfordúlója alkalmából egy 56 lapra terjedő monographiát állított össze, a plébánia levéltárában lévő adatokból, mely emlékül szolgál a plébánia híveinek, de egyszersmind azon idők egyháztörténetéhez is adalék. — »DÉLSZAKI EG AI.ATT.« Vajda Victor közzétette úti élményeit egy csínos kiállítású 270 lapra terjedő könyvben, mely Délfrancziaország ismert helyeit s a Pyrénéket ismerteti, kellemes és vonzó olvasmány, mely útleírásaink között becsülettel megállja helyét, s figyelemmel van az ismertebb vidékek történeti emlékeire is. — K. NAGY Sándor előfizetést hirdet »Bihar-ország« czímü útirajzainak második kötetére. Az első kötet a múlt év elején jelent meg, s a második kötet — bár önálló — ennek mintegy folytatása. A kötet Biharmegye székhelyének — Nagyváradnak — újabb történetét fogja ismertetni, de nem felejtkezik meg a múltról sem. Ezenkivül a megye természeti nevezetességeinek, barlangoknak, hegyeknek titkait, szépségeit fogja kitárni. Az érdekeltség, melylyel munkája első kötete fogadtatott, biztató előjel arra, hogy e második kötetnél is méltányolni fogja a közönség az író buzgó törekvését.