Századok – 1884

Értekezések - Dr. PAULER GYULA: A Hartvic-legenda és pesti codexe 739

ÉS PESTI CODEXE. 741 mit ő maga írt e fúrásokhoz, nem czáfolja meg a feltevést, hogy magasabb állású, magyarországi ember volt, ki egyben másban többet tudott, szabatosabban fejezett ki mint forrásai. Ismeri a somogyi tizednek egy jellemző sajátságát. Tudja, hogy Sebestyén volt az első esztergomi érsek. Részletesen elmondja a székesfehérvári egyház szabadalmait s a hol a Legenda maior szent Imrét »bonae indolis wVt«-nek, »jóindulatú férfiúnak« nevezi, — a »férfiút« »viri«t — a magyar felfogás szerint — »puerre« — gyerekre igazítja. Végre, gondosan kijavítja majdnem mindenütt »dux«-ra szent István czímét a koronázás előtt, hol a Legenda maior és minornak tudatlan vagy gondatlan írói már a király nevet — »rex«-et — használják.x) hozzá tehetjük e kitételeket : Mária mennybemenetele »ipsorum lingua (t. i. magyarok) dies regiuae voeitetur (M. Flor. i. h 19.), mit magyar nein így írt volna, s a Ilartvie legendába is csak a szolgai kiírás következtében juthatott; és — főleg — hogy: Géza »hungarie primatibus cum oi'dine sequenti (u. o. 15.) hívta össze, mely szavakban külföldi fogalmakat látunk a magyar viszonyokra igen helytelenül alkalmazva. 11a pedig külföldi volt az író, elenyésznek az okok, melyeknél fogva M. Florianus i. h. 164—170. 1. a XII. század második felére, jelesen az 1157 —1213. közti időszakra véli valószínűséggel teendőnek a mü szerkesztését. Mert — ha magyar nem is, mint nevezett tudósunk szépen bebizonyítja — de külföldi igen használhatta már korábban is a »transsylvanus« és »mons saeer« kifejezéseket. A Legenda minorra nézve, helyes észrevételeket tartalmaz ugyancsak M. Florianus i. h. 162. és kk. II. A varsói codexre nézve azonban nem oszthatom a tudós kiadó véleményét, (i. h. 183—187.) mert nekem úgy látszik, hogy az nem egyéb, mint a llartvic féle legendának — még pedig az elő beszédből következtetve, nem a pesti codexből készült — kivonata, a Chronicon mixtum számára. Ennélfogva annak, hogy Ascricust úgy odavetve, kétszer »presul strigoniensis ecclesie«-nek (Endlichernél Mon. Arp. 69. 71. 1.) nevezi, nem tulajdoníthatok valami öntudatosságot, sem nem tarthatom valami különös forráson alapúló tudomásnak, hanem úgy látszik, magyar püspökről lévén szó, önkéntelenül rá járt az írójának vagy talán csak másolójának tolla az esztergami névre és botlott, valamint botlott, mikor »Leo«-nak hívja Sylvester pápát, sőt botlik folytonosan, úgy szólván egész dolgozata alatt, melyhez hasonló férczet keveset tud felmutatni a középkornak e genre-ben különben igen gazdag irodalma. x) M. Florianus gondosan feljegyzett variausai azon kivül pedig 41, 47, 48. 1. A régi magyar— még Anonymus előtti, de a XIII. század elejéig fennmaradó felfogásnak felel meg az is, hogy Hartvic Gézát a 49*