Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 728

730 TÁRCZA. tics Györgyig megy, kinek atyja Pál mint egyszerű nemes 40000 írtért vette meg a roppant uradalmat. A »Régiek« czimíí rovat három egyháztörténelmi adatot közöl I. Rákóczy György korából. — A »Magyak Nyelvőr« jul.—sept, füzeteiben Feleki Sándor folytatja Nyelvtörténeti adatait, melyeket Mikes Mulatságos napjai ból vett, s a »Csabaíré«-re vonatkozó vitás kérdéshez hozzá szól Fialovszky. — A »Keresztény Magvető« 4-ik füzetében Köváry László egy újabb még kiadatlan munkájából »Magyarország történetének philozophiájából« közöl egy töredéket a Magyarok honfoglalása czím alatt, s az egyház történelmi adatokban P. Horváth Milósnak van egy levele közölve. — Az »Ungarische Revue« május—juniusi füzeteiben l'ulszky Rézkorát közli német fordításban, s Hunfalvy Wislovszky czikkére reflectalva az oláhok bevándorlására vonatkozólag Hurmuzakiból idéz egy részletet. — Az erdélyi honismertető egylet »Archiv«-.iának ez évi második füzete két megkezdett inonographiát fejez be. Az első Keresztúri Demeter naplója Szeben 1660-iki ostromáról. Rendkívül érdekes és oly részletes munka, mely minden nap történetét adja. Keresztúri naplóját latin nyelven írta, de az ostrom alatt Baresaytól Rákóczynak a városba küldött s a Rákóczynak Baresaytól kiküldött leveleket az eredeti nyelven, inagyarúi iktatta be a naplóba. Ügy látszik azonban, hogy még ugyanabban az időben e levelek lefordíttattak németre s a példány, melyből a napló közölve van, csak a német szöveget tartalmazta. Ezáltal ez a sajátságos levelezés sokat vesztett eredeti zamatjából, sőt némelyik levél, mely. az eredeti szövegben egészen megvan, itt csak kivonatban van meg. Valószínű, hogy a kiadók nem bírtak tudomással Keresztúri munkájának ilyen variansáról, mert különben ha nem is egész terjedelmében, de legalább a lényegesebb variansokat közölték volna a levelekből. A másik monographia, mely e fűzetben véget ért, Teutsch Fritztől van s a szebeni ág. hitv. gymnasium történetét adja elő 1756-tól, tehát az intézet átalakításától egész 1850-ig, a Thun rendszer által előidézett változásokig. Kellő tudományos apparátussal s nagy gonddal dolgozott tanúlmány, mely mindenütt visszamegy az eredeti forrásokig s a függelékben néhány érdekes okiratot közöl.