Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: Történelmi értekezések iskolai értesítőkben - I. közl. 717

TÁRCZA. 721 duzzognak. E miatt vörösödik el Bacchus, e miatt a saári bor vörösebbé lészen a falernuminál. Most igyál, hogy megpirosodjál ! Romjaibétl Idemelte b. Holler Sámuel tábornok 1773. — A saári monostor történetéről keveset tudunk a későbbi századokban is. Legfölebb Saár földesurait ismerjük időről-időre. I. Endre idejében az Aba Sámuellel rokon Csobánka család birtokában látjuk, a mely család azt 3 századon át bírta. Kobert Károly idejében a Csobánkák rokonaira, a szintén Aba nemzetségbeli Kompolthy családra száll. Zsigmond király 1421-ben Kompolthy István országbírót oklevéllel megerősíti a saárvári apátság kegyúri jogaiban. A zárda hihetőleg a mohácsi vész után következett válságos időben pusztáit el. Napjainkban a kolostorból az említett pinczeüregen kivül nem áll fenn semmi. Sic transit gloria mundi. 5. A győri főgymnasium értesítőjében Vaszary Kolos : I. Ulászló magyar király esküszegése és a várnai veszedelem cz. a. hosszú (202. 1.) történeti tanúlmányt közöl, a melyet szerző kifejezett intentioja alapján történeti védíratnak nevezhetnénk Ulászló mellett az esküszegés, — s Julian bibornok mellett az esküszegésre buzdítás vádja ellen. A munkáról folyóiratunk történeti irodalmi rovatában már megemlékeztünk, a mennyiben a munka önállóan is megjelent ; itt csak is azért említjük fel, mert iskolai értesítőben jelenvén meg eredetileg, szemlénk keretébe tartozik. Altalánosságban csak annyit kívánunk itt megjegyezni, hogy mint történelmi tanúlmánynak árt egyoldalúsága s darabossága, midőn minden lépten-nyomon a kútfőket beszélteti feldolgozatlanúl, egymás mellé állítván elbeszéléseiket. Mi szükség van pl. arra is, hogy Ulászló 1444. aug. 4-én Szegeden kibocsátott hosszú okmányát négyszeres paralel szövegben közölje 1, mint latin eredetit, 2, mint saját fordítását, 3, mint Teleki — s 4, mint Fessier fordítását. Elég lett volna azt összehasonlítani, a mire súlyt fektet a szerző. A hosszú munka különben nagy szorgalomról tanúskodik. 6. A rozsnyói kath. főgymnasium értesítőjében Gödér István : Hollók Imre rozsnyói nagyprépost kanonok irodalmi működését, méltatja. Hollók Imre 1796. nov. 5-én született és 1871. márcz. 18-án halt meg, szép eredményű munkás élet után. Irodalmi munkásságát a történelem és költészet múzsájának szentelte leginkább. Történeti művei közül 1831-ben Kassán jelent meg a Magyar és Lengyelország tört. érintkezéseit tárgyaló munkája (Nexus nationis Hungáriáé cum Polonia cz. a.), a mely történeti irodalmunkban e még mindig írójára váró kérdés fejtege-