Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Louis XIV. et Strassbourg írta A. Legrelle ism. - I. közl. 707

708 TÖRTÉNETI IRODAI,OM. uram az idők megváltoztak s ma midőn látjuk, hogy dicsőségesen uralkodó, felkent koronás királyunk mily plena gratiával ajándé­kozza meg a, katholikus, a protestáns, a keleti egyházi templo­mokat és iskolákat egyaránt, úgy tetszik s úgy érezzük, hogy a tanítandó minden népek számára a szeretet vallásának ismét egy új parancsa jutott érvényre. Ama nagy vagyoni kérdés, melyet a katholikus statussal szemben az új idők politikai elméletei hoztak szőnyegre, az opor­tunitás alapján több kevesebb szerencsével már csaknem minden európai-, sőt más világrészi keresztyén államokban is megoldatott. Mi kevés kivétellel maradtunk a régi mellett. És ez igen jól van így. Ama nagy vagyon igen jó kezekben van s maradjon is ott ad multos annos Ha én katholikus író volnék, végig néznék a többi keresz­tyén államokon, aztán hazánkra tekintenék s azt mondanám : Hála istennek, hogy így vagyunk, legyünk nyugodtak ! A műnek 2-ik és 3-ik füzete nagy becsű okirattár, mely sok becses történeti adatot tartalmaz. fc s > Louis XIV. et Strasbourg. Essai sur la politique de la France en Alsace, d'après des documents officielles et inédits. P<w A. Legrelle Docteur dès lettres. Paris. 1883. 7 96 lap. Ára 7 franc 50 c. ELSŐ KÖZLEMÉNY. A franczia politikusoknak a sok között az a csodálatos bogara is támadt, hogy valódi republikánusokat csak úgy lehet nevelni, lia a nemzeti történetet vagy egészen elhallgatják s csakis 1789-en kezdve tanítják, vagy ha elkészítik republikánus nevelési czélokra s nemcsak a királyságot és egyáltalában a monarchiai államformát, hanem magokat az egyes uralkodókat, Nagy Károlytól kezdve III. Napoleonig = tehát IX., XI. s XIY. Lajost, I. Eerenczet, II. és IV. Henriket, I. Napoleont stb. stb. mind egyaránt ugyanazon fekete színnel bemázolják, elrútítják. Igaz, hogy ez eljárási mód nem egészen új, mert a XVII. század­ban a franczia trónörökösök számára készítettek külön tankönyve­ket, részint illem, részint más tekintetekből, elhagyva az elha­gyandókat s színezve a szükséges helyeket és a könyvek czímlap­j ára oda nyomtatták : ad usum Delphini, hanem ennek volt egy parányi mentsége : a tanítványok gyermekkora ; — hisz ma is készítnek külön könyveket gyermekek és ifjúság számára s a mi a Daupliin-ek számára készült könyvek tudományos, vagy az igazság elburkolását czélzó átdolgozásait illeti, már kezdetben is ép oly gúnyos nevetés tárgya volt, mint most a XIX. században.

Next

/
Thumbnails
Contents