Századok – 1884

Értekezések - Dr. FEJÉRPATAKI LÁSZLÓ: A pápai levéltárak 66

KÜLÖNFÉLÉK. 67 megfordúlt; teljes képet adni a Vatikán levéltárairól egy emberélet is kevés, föltéve hogy valaki korlátlanúl kutathat az acták halmazában. így azután, a míg egyrészt igen hézagos volt a kép, a mit róla nyerhettünk, másrészt sok ismertetés túlzásba ment. Munch példáúl a pápai regesta-könyvek számát sokkal nagyobbra tette, mint az valóban. O inkább azt tekintette, mennyi mindennek kellett a Vatikánban megmaradnia, tekintve azt a viszonyt, melyben a szentszék az egész középkoron keresztül a világi s egyházi mél. tóságokkal állott ; s nem vette tekintetbe azt, hogy a curia számos viszontagságon ment keresztül, a levéltár sokat szenvedett s az a gond, melyet a pápák a kereszténység e közös kincsére fordítot, tak, nem volt képes azt a végpusztítástól megmenteni. Hogy a levéltár viszontagságairól fogalmat szerezzünk, nem lesz érdektelen annak történetéről egyet-mást elmondanunk. Ha a jelenlegi levéltári anyagot tekintjük, úgy látjuk, hogy , az a XIII. századnál régibb időkbe nem igen nyúlik vissza. Szórványosan akadnak ugyan egyes darabok, melyek régibb keletűek, de maga a nagy tömeg III. Incze korát nem előzi meg. Pedig hogy már akkor is egészen rendezett levéltárról beszélhetünk, bizonyitják az emlékek, melyek róla szólnak. , A kereszténység első századaiban egyes zsinatok és egyházatyák levelei említést tesznek róla ; a XII. századig a pápák akkori palotája, a Laterán, fogadta be a levéltárat is, s ennek viszonya a pápai cancelláriához egészen szabályozva volt. A levéltár hivatalnokai »scriniarii sanctae Romanae ecclesiae« czímet viseltek. A XII. század új szervezetet hozott a levéltárban létre. Ez a thesaurarius gondjára bízatott. Még ekkor meg volt teljesen a registrumok sorozata I. Leo pápa korától (440.) kezdve, mely magában foglalta a pápák összes levelezéseit s bulláit. Ekkor még a levéltárban őriztek számos oly dolgot, mely szorosan véve nem tartozott volna oda. s melyek később részben egyes congregatiok levéltáraiba kerültek. így a sz.-atyák iratai, zsinati végzések, canonisatiokra vonatkozó íratok stb. Mikor a pápáknak régi jogaik védelmére kellett kelniök, mindig a levéltárhoz fordultak ; az mindenre felvilágosítással szolgált. így tett IV. Incze 1245-ben a lyoni zsinaton, hová a levéltárból sok oklevelet vitt magával, melyeket aztán visszatérése után oda gondosan visszahelyeztetett. V. Kelemen pápa 1305-ben a Laterani palotát Francziaországgal cserélte fel ; a levéltárnak ez volt első szétdarabolása. V. Kelemen Carpentrast választá lakóhelyűi ; ide vitette a levéltár egy részét, s ezek közt néhány elődjének regesta könyveit. A másik rész az akkor zavargó Rómából Assisibe vándorolt. Mikor Kelemen meghalt s utódai lakó helyükül Avignont választották, 5*