Századok – 1884

Értekezések - SZÉLL FARKAS: Egy XVI. századi codex historiás énekei - II. közl. 662

EGY XVi-IK SZÁZADI CODEX. 67 S kedvesévé teszi-e ? vagy pedig ki akarja kerülni a kaland befejezését. Az ily férfi-alakban való próbálkozása szép leánynak a rni középkori elbeszélő irodalmunkban nem igen fordul elő. De a külföldiben sincsen rá példa ily helyzetben. Még leginkább hasonlít tárgyunkhoz Shakespeare »What you will« czimű színművének Violája, a ki szintén férfinak öltözve jelen meg az illyr fejedelem udvarában és szerelmessé teszi magába a herczeget, ki szintén nem tudja, hogy egyik lovagja nő. De Viola, Shakespeare ez egyik költői alakja, lényegesen különbözik Bankó leányától. Az női természetet megőrzi a darabban, mert midőn a véletlen párbajba sodorja: egész leányi ügyefogyottságának kedves komikuma előáll, mig Bankó leánya a vitézi harczi és férfias gyakorlatok mindegyikében nemcsak kitűnik, de a kiválasztott lovagokat is meggyőzi. Azonkívül Viola pajzánságába elegikus vonások vegyülnek ; hősünk amazon, ki még a királylyal szemben is csak az öntudatos diadalt ismeri. Jelleme oly férfias, hogy bizton vállalkozhatik arra, a mit elbeszélésünkben megtesz. S ez az aczélos character a legutolsó mozzanatban, a hajóra szállás alkalmával domborodik ki legteljesebben, midőn kamoka dolmányát megbontva, szépségének egész tudatában és büszkeségében tárja ki keblét, hogy a királylyal ingerlés közben is daczoljon. A boszorkány szépségek egyike ! Ez érdekes női jellemhez híven idomúi az elbeszélés hangja, rövidsége ós tüzes rohamossága. A férfi-leány búcsúszavai, a király szenvedélyes kitörése és házassági Ígérete oly költői festés, mely bármely műköltőnek becsületére válnék. íme a Mátyás-korabeli hegedősök mestersége a »teljes idom iránti fogékonyság«, még nem enyészett ki a XVI. században »az énekmondó és hallgató ízléséből.«. Ám lényeges kérdést képez: az énekben nyilvánúló teljes idom iránti törekvés a horvát eredeti, vagy a magyar költő sajátsága-e ? Fordította-e vagy az általa adott eme kifejezést a mese átvételére értve — átdolgozta-e az éneket ? E kérdésre határozott feleletet csak a horvát eredeti adhat, ha ugyan felfedezni képesek a horvát régi irodalom kutatói. Legyen e kérdés majdan bármikép eldöntve, az a műből magából most már megítélhető, hogy a magyar költő önálló ízléssel bírt, és oly magyar zamattal, oly nyelvezettel és technikával adta vissza tárgyát — ha nem átalakította — milyet rajta kívül a Balassa Bálint felléptét megelőző időben hiába keresnénk. így az ének méltán tekinthető magyarnak, azzá teszi tárgya, cselekményének központja, Béla király, az esemény helye : Buda ; SZÁZADOK. 1884. VILI. FÜZET. 40