Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - II. közl. 643

658 AZ 1683-IK[ HADVISELÉS Verwalter), a mint hamis kezelésére rájöttek, ekkép nyilatkozott : »az elődök is ekkép cselekedtek, ő nem akarja utódait károsítani s rosz szokást hozni be.« A hamisított nyugtatókat csak alakúságnak tekintik. Hamis aláírás és pecsét előfordúl ugyan, de nem újság, e hivatalnál rendszeresen használták.1) Ilyenek levén az állapotok, a bécsi kormánynak kétszeresen oka lett volna jókor és minden erővel készülni, de a megátalkodott birodalom a békében csak igen kismérvű készületeket engedett meg. Egy és más történt ugyan, de igen kevés a szükségeshez képest. Septemberben némi gyakorlatokat tétettek a bécsi polgárokkal, november 18-ikán meghagyatott a városnak élelemmel ellátása. December 20-ikán 300,000 mázsa liszt beszerzése határoztatott el, melyből 200,000-et Bécsnek, 70,000-et a magyarországi váraknak szántak. Az alsó ausztriai rendeket január 11-ére összehívták, de addig is »török adó« czímen adót vetettek ki. A rendek, kiváltkép erre való tekintettel, nem voltak hajlandók a rendesnél többet ajánlani, csak robotosok kiállítását és palliszádoknak való fa adását ígérték meg. Szorosabban véve katonai előkészületek voltak Bécsnek a télen történt erősítése s az, hogy újév után a kellő javítások előkészítése végett a hadi tanács elnöke beútazta a magyarországi fővárakat : Győrt, Komáromot. Ezeknek tényleges jobb karba hozatala azonban csak áprilisban kezdetett meg. r-Áprilisban még egy dolog történt, a mi a hadviselés szempontjából igen fontos volt. Lipót elhatározta, hogy csapatai zöméből egy főhadsereget alkot s annak élére Károly lorraine-i herczeget állítja. Ez igen nagy határozat volt. Sokan ugyanis azon tábornokok közül, a kik nagy hadsereg vezetésére maguk sem tartották magukat képeseknek, de alárendelve sem akartak lennii olyan hadviselés mellett nyilatkoztak, a minő száz évvel később II. József hadseregét rontotta meg, t. i. szétszórt, védelmi fölállítás mellett. A vezér választása is helyes volt. A lorraine-i berezeg ugyanis, minden hibái mellett, egészben véve jeles hadvezér volt, azonfelül uralkodó herczegi rangjánál fogva képes arra, hogy a hadi tanácscsal szemben önállósággal bírjon. V Kenner 95.