Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - II. közl. 643

654 AZ 1G83-1KI HADVISELÉS teljhatalmú fővezérré, elbocsátotta seregestül. Maga itt maradt, várván annak sikereit. Május utolsó s június első napjaiban érke­zett a sereg Eszékre. Idáig hurczolták magukkal. Caprarat s innét bocsátották el június 12-ikén, miután Theököly fogadtatá­sának tanúja volt. A kezébe adott hadüzenő levél elmondja, hogy nem a törökök, hanem a németek szegték meg a békét s azon nézetének ad kifejezést, hogy valamint eddig minden hábo­rújában növekedett a török birodalom hatalma, úgy bizonyára ezúttal is akkép leszen. Kunitz császári residenst azonban továbbra is maguknál tartották. Ez a barbár szokás jó részt abban találta magyarázatát, hogy az illetőben mintegy túszt akartak maguknak tartani, pedig nem volt czélszerű, mert az ilyenek módját tudták ejteni, hogy hazájuknak kém-szolgálatokat tegyenek. Theököly június 10-ikétől 12-ikéig volt Eszéken. Czélja nem üdvözlés volt, ha azt akarják, Nándor-Fehérvárra kell vala mennie, hanem tanácskozás a hadjárat ügyében. A nagy haditanács, ha a tudósításoknak hitelt adhatunk, nem ment egész simán véghez. Mint írják, a pasák közül igen sokan ellene voltak a Bécs elleni hadjáratnak s a nagyvezér őket csak a sic volo, sic jubeo-val hall­gattathatta el. Mennyire igaz ez, közvetlen tudósítások hiányában nehezen eldönthető, lehet, hogy igen túlozva van azok által, a kik, mint p. Marsigly, mindig Kara Musztafa hibáinak túlzott leírá­sában találták kedvüket. Többen azt írják, hogy Theököly is ellenezte volna a Bécs elleni hadviselést. Kantemir moldvai fejedelem, az ismeretes hazug, azt állítólag Theökölytől hallotta. A magyar fejedelem azt tanácsolta volna, hogy mivel Magyarország egészen föllázadt, legjobb lesz egyelőre a magyar várak bevételére szorítkozni. De ha Kantemirnél szavahihetőbb ember írná is ezt, kevéssé volnánk arra hajlandók, hogy ez állításnak hitelt adjunk. Leg­kevésbé sem kételkedünk abban, hogy egyes, a koczkáztatástól tartó török államférfiak és hadvezérek, a minő Ibrahim budai pasa is volt, csakugyan ellenezték Bécs megtámadását, attól tartva, hogy ezzel a keresztyénség nagy részét magukra zúdítják, de mi oka lehetett erre Theökölynek, a ki előtt a török birodalom java, gyarapodása nem volt czél, hanem eszköz, még pedig elég kényel­metlen eszköz. Mint gondolkozott a törökkel szövetkező magyar

Next

/
Thumbnails
Contents