Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 637

638 TÁRCZA. önálló szerkesztésben fog megjelenni. A magyar részt Jókai Mór szerkeszti, ki a munkát akkép óhajtja összeállítani, hogy abban »in nuleo« összesítve legyen mindaz, a mi hazánkra és népéletünkre nézve érdekes és tanulságos adat, és mindez irodalmi becsű és mulatságos olvasmánynyá idomítva. A sajtó úgy, mint a közönség nagy leskesedéssel üdvözölte emunkát, részünkről annyival inkább osztozunk ez érzületben, mert megvárjuk, hogy a magyar nemzet politikai és culturfejlödése e műben pártatlanúl s a valódiságnak megfelelően lesz feltüntetve. Reméljük, hogy a történelmi rész valójában történelem lesz, annyival is inkább, mert e munka a magyar szent korona jövendő örökösének aegise alatt fog megjelenni. A munka tervezetéhez, mely junius 26-án tétetett közzé, egyelőre nem szólhatunk, mert annak junius 26-án közzétett felületes prospectusa csak vázlat s még nem ismerjük azon irodalmi erőket, a kiket kitűnő írónk Jókai a szerkesztő közreműködésre fel fog szólítni. — Történelmi arczképcsarnok. A történelmi arczképcsarnok a megvalósítás stádiumába lépett. Junius hó 4-én d. u. adta át Pulszky Ferencznek, mint a muzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőjének a budai kir. vár kapitánya a várkert bazár alsó szárnyát, melyet O cs. és apostoli kir. Felsége a történelmi arczképcsarnok czéljára átengedett. A vallás- és közoktatásügyi minister Ybl Miklós műépítészt bízta meg az épület átalakításával. Az orsz. képtár újra szerveztetvén, annak második osztályát a felállítandó történelmi arczképcsarnok képezendi. Az intézet igazgatójává 0 Felsége május 29-én k. legf. elhatározásával Dr. Pulszky Károlyt, az orsz. képtár eddigi őrét nevezte ki, elismerésül azon kiváló működéséért, melyet az ötvösmükiállítás rendezése alkalmával tanúsított. Pulszky Károly a hivatalos esküt letette s a történelmi arczképcsarnok előmunkálatait augusztus havában kezdi meg. — A magyar történeti ötvösmükiállítás bezárója alkalmával 0 Felsége a végrehajtó bizottság elnökségének s a rendezőknek legmagasabb elismerését fejezte ki. Ugyancsak 0 Felsége » A magyar ötvösség remekei« czímü díszmunka ajánlását elfogadta s a kérdéses műből egy magyar és egy franezia példányt megrendelt. E munka iránt, — mely dr. Pulszky Károly szerkesztése mellett készül — fokozódó érdeklődés mutatkozik ; legújabban Trefort Ágoston minister saját maga és a vallás-és közoktatásügyi minisztérium számára rendelt meg 1—1 példányt. — Pesty Frigyeb választmányi tagtársunk nagyszabású munkájából, »Krassó Vármegye Történetéc-ből, megjelent a Il ik k. első fele, mely Krassóvármegye egyes helyiségeinek betűrendes leírását tartalmazza A—L-ig bezárólag. E monograpliiát Krassó-Szörényvármegye közönsége adja ki, s a jelen fél köteten kivül már a III. és IV. az Okirattár is megjelent. Pesty részint hogy időt nyerjen, részint hogy hivatkozhasson az egyes oklevelekre, elébb ezeket adta ki ; másodsorban pedig az egyes helyek leírásával készült el, s végűi az elejére az egyetemes történetre keríti a sort. Krassóvármegyének rendkívül érdekes múltja van. Az ország