Századok – 1884

Értekezések - BALÁSSY FERENCZ: Válasz Kandra Kabosnak a zsombolyi főesperesség stb. kérdésében - II. közl. 626

628 TÁRCZA. királyi vár van említve melyet még Bél Mátyás is várnak nevez melyről Fényes Elek is azt írja, hogy az a régi vár, mely sánezokkal volt körülkerítve, az ottan azelőtt virágzott kártongyár épületéül használtatott ®). Igen alaposan tapogatódzik vagy vélekedik tehát Pesty Frigyes, midőn e várispánságot Nyitra megyében nyomozza, így írván ide vonatkozólag : Valószínűleg azonban a Nyitra megyében, Pozsony megye szélén, a Miava folyónál fekvő Sasvár volt e várispánság középpontja. E várnak a Morava folyó közelében és az ország szélén fontos feladata volt és a XIII. század harczaiban ennek meg is felelt. A Miava jobb partján, Sasvárral szemben fekvő Sztrázsa falu nevét szintén egykori rendeltetésétől nyerte.4) S alább csak annyit hoz fel nehézségül, hogy Hangony, és Drancy vagy, mint ő nevezi, Draveaz még Regestrumunk felhozott szakaszában említtetnek, ma a nyitrai Sasvár vidéken nincsenek meg. Nyomozzuk tehát ezt a nehézséget vagy az erre ürügyül szolgáló helyeket. a) Uilla Hongun-Hangony. Ily nevü helység most nincs Nyitramegyében vagy annak szomszédságában. Lehet, hogy volt egykor, de elpusztult, mert több régi helységeink úgy elpusztúltak, hogy azoknak semmi emlékezete vagy nyoma sem maradt fenn. De lia nem volt is Nyitrában Hangony nevű falú, az nem képez semmi nehézséget ; mert a gömöri Hangonyban lakó Üstre pörlekedhetett a sasvári várjobbágyokkal és a Sasvárhoz tartozó Darázsiban lakó várnéppel ; mert ezek a sasvári várjobbágyok és darázsi várnép valami hadjárat alkalmával Gömörben járván, a Hangonyban lakó fölpörös birtokában tehettek kárt, mely jelentékeny kár lehetett, mivel husz ezüst márkára volt becsülve, s így a nevezett gömöri lakos mint fölpörös, tehetett panaszt s indíthatott kártérítési pört az országbíró előtt a sasvári várjobbágyok és várnép ellen. b) Uilla Drancy. E névben a u föl van cserélve az n-nel, a mi, mint följebb megjegyeztük, igen sokszor meg szokott történni, s így e név eredetileg Draucy vagy Drausy-nak volt írva, miből lett azután a magyar hangzású Darázsi, tótúl Drazsorce, mely ma is fenlévő helység Nyitrában a nyitrai járásban, s a mely igen fontos e várispánság nyomozásában. E helység neve, vélekedésünk szerint, a VII. században élt szent Draussius, Drausinus, Drautis püspök nevéből származott, úgy t. i., hogy Draussinus nevü férfiú volt e helységnek telepítője s első birtokosa, vagy pedig ott a templom sz. Draussius püspök tiszteletére volt állítva vagy szentelve, s innét neveztetett e helység uilla Draucy vagy helyesebben uilla Draussij ; mert azt nem szükség itt bővebben mutogatni, hogy helységeink nagy részben vagy az ő első birtokosaiktól vagy pedig a szentektől nyer!) Fejér Cod. Dipl. VI: I. 292. és VII. II. 196 1. 2) Compend. Hung~. Geograph. Posonii et Cassoviae 1777. 68. 1. 3) Magyarország Geographiai Szótára, Pest. 1851. IV. 17. 1. 4) i. m. 398. 1.