Századok – 1884

Értekezések - BALÁSSY FERENCZ: Válasz Kandra Kabosnak a zsombolyi főesperesség stb. kérdésében - I. közl. 543

TÁRCZA. 549 egri káptalannak az ő előde által elfoglalt vagy elidegenített birtokait visszaadja, Szerencset, melyben a visszaadott birtokoknak egy re'sze feküdt, szinte paroeldá-n&k nevezi.1

) Már pedig iróink a parochia kitételt úgy értelmezik, hogy az tulajdonképeni megyét, provinciát vagyis polgári megyét, nem várispánságot, jelent. 3. Tamás esztergáim érsek 1317-ben visszaítélvén az egri káptalannak az egri püspökök által elfoglalt birtokait és tizedeit, ezen ítéletlevélben világosan megnevezi Szerencset, mint vármegyét, comitatnst, megemlítvén némely helyeket, melyek Szerencsben, mint comitcitusban, estek2

). Minthogy ezek szerint Szerencs egyik oklevélben parochiá-nak, a másikban comitatus-nak van nevezve : alig lehet annak egykori megyeiségét kétségbe hozni. Ugyanazért Podhradczky József, Tamás esztergomi érsek oklevelére hivatkozva, azt írja, hogy Szerencs a XIV. században még különálló vármegyét képezett8). Mi ugyan nem írjuk alá Podliradczkynak ezen állítását ; mert vélekedésünk szerint Szerencs hamarább, a XIII. század elején, vagy pedig a XII. század végén, egyesülhetett Zemplénnel ; de azért megemlítjük azt, mint Szerencs megyeisége mellett felhozható véleményt. Es habár egyesítetett is Szerencs Zemplénnel, annak előbbi neve még azután is sokáig fennmaradt, és használtatott : innét magyarázható, hogy Tamás esztergomi érsek Szerencset 1317-ben, mikor az már régen egyesült Zemplénnel, még a régi felosztás és stylus szerint, és régi nevén, megyénele, comitatus-níÚL nevezte. Még csak azt jegyezzük meg, hogy habár egyesült is Szerencs Zemplénnel, azért a Szerencs területén fekvő zombori főesperesség nem szűnt azonnal meg, hanem fennmaradt a XIV. század közepe tájáig, s akkor olvadt egészen bele Zemplénbe és szűnt meg régi neve. E felhozott adatok, ha talán nem mutatják is annyira ki Szerencsnek egykori autonómiáját vagy különálló megyeiségét, amint azt t. ellenfelem követelni látszik : annyit mégis jelentenek, hogy Szerencs Zemplén-J) .... inuenimus et dictum praedecessorem nostrum aliénasse in Paroclda Scenemeth (Sceremeh) villas Bezegli, Hidreg, (Hidveg) et Szanthó vsque fluuium Aranos. Fejér Cod. Dipl. V. : II. 304 1. Bezegli ma nines meg. Ilidvég, ma Sajó-Hidvég, ott van ma is a szerencsi járásban, Szánthó ma Abaújban van a gönczi járásban, a mi azt mutatja, hogy Szerencs egykor a mai Abaújnak egy részét is magában foglalta. 2) . . . décimas quarumdam villarum in Comitatibus Vjuar, Borsod, Vng, et Zevempeli habitarum etc. S alább : . . Ac in Comitatu Zerempch décimas villarum, Pyud, Keresztura, Kisfalud, Zegey, et Ker-Bennye vocatarum, cum aliis villis ad eundem Comitalum pertinentibus vsque fluuium Aranyus, qui alio nomine Mezespatak apellatur. Fejér Cod. Dipl. VIII: 11. 681. és 82. 1. 8) Béla; király Névtelen .Jegyzőjének idejekora és hitelessége. Budán, 1861. 213. 1.