Századok – 1884
Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Bács-Bodrogvármegye helységei névtárához 518
518 KÜLÖNFÉLÉK. BÁCS-BODROGMEGYE HELYSÉGEI NÉVTÁRÁHOZ. 1. D a u t. Daut a hajdani Bodrog vármegyének egy igen régi helysége volt. Nevét talán első birtokosától kapta, mert Daut mint férfinév fordul elő régi okmányokban. így 1256-ban egy Stephanus, Daut fia, említtetik, mint a Mostonga patak melletti terra Csűr g birtokosa Bács vármegyében.1) Daut neve ily alakban fordúl elő : Daut, Dauuth, Dauch, Dawth, Dawch, Dauoch, Dauoth, Dawot, Daiooth, meg Davot, sőt Daved is. A XIV. század elején a harasztiak bírták Dautot, és ezek közül utoljára »Leustackius de Dauty, generationis Haraszth« volt ura. Ez fiörökös nélkül halván el, egyik birtokát2) Felső-Adriánt (ma Adorján puszta Kanizsa és Martonos szomszédságában) még 1331-ben Magyar Pál gímesi várnagy kapta Károly királytól;3 ) ekképen juthatott Daut is királyi adományképen Henrik bán birtokába, a kinek fia Herezeg Péter, Bodrog vármegyei főispán 1347-ben már mint Daut, Szekcsöés Töttös helységek ura szerepel. Ugyanő 1351-ben márcz. 18-án többi között possessio Daut, Zartou sat. falvakra nézve tesz intézkedést azon esetre, ha fia nem születnék.1) Dautnak már 1347-ben keddi napokon heti vásárjai voltak ; s hogy Herezeg Péter ezeknek nagyobb közönséget szerezzen, még a Töttösnek Báthmonostor nevű falujába hétfői vásárra menő kereskedőket és vásáros népet is erőszakkal Dautba terelte.8) —Viszont Péter özvegye 1366-ban meg arról panaszkodik, hogy Töttös fia, László a dauti vásárosokat erővel Gara nevű helységébe hajtotta, amely Dauttól csak egy mérföldnyire van (una leuca seu rasta).6) 1373-ban ifjabb Herezeg Péter dauti jobbágyai hatalmaskodást követtek el Lászlónak Tóti nevű falujákoz tartozó erdeiben, a mi e két helységnek egymáshoz való közelségére mutat.7 ) — Hogy Daut falunak máúk szomszédja Szántó volt, kitűnik egy !) Cod. Dipl. IV. 2. vol. 407. 1. — 2) Adrián in Bodrog már 1299-ben volt a Harasztiaké, (Monial. V. Bud. fasc. 28. nr. 2. az orsz. levéltárban), övék lehetett a mai Rasztina (hajdan Haraszti) puszta. — 3) Monial. V. Bud. fasc. 28. Nr. 7. az orsz. levéltárban. — 4) Cod. Patr. V. 125. — 5 ) Zichy okm. II. 262. — 6 ) Zichy okm. III. 287. és 293. — 7 ) Zichy okm. III. 485. 491. és IV. 283.
