Századok – 1884
Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Styl és történelem (Jegyzetek az ötvösműkiállításról) 493
498 STYL ÉS TÖRTÉNELEM. mint arra dr. Hampel József1) figyelmeztetett — azokból a külföld leggazdagabb muzeumaiban is csak igen keveset találhatunk. A kiállított násfák százai közt a renaissance hanyatlását, annak remekei mellett, láthattuk legjobban. A gyönyörű színpompát , rikító csoportosítás (p. a Bethlen Gábor násfáin), rudolfi határozatlan, sokszor piszkos színek váltják fel. Míg sokou a formák constructivek, az alakok nyugodtak, egyszerűek, a hanyatlás művein a díszítések kirúgok, alakjaiknak, mint Bernini szent Istvánjának arcza eltorzúl, mert művészük mindenáron »kifejezést« hajhász s baját erőltetett mozdulatok előállításával tetézi. Mindazonáltal, ezek mellett, a kiállítva volt tömérdek mindenféle pohár, kancsó stb. egyike sem jöhet itt szóba a művészet szempontjából, bár még az ez időből származó poharak némelyikén is, főleg a hólyagok alkalmazásában, a hanyatlás szintén constatálható. Csakis Hann Sebestyén, szebeni ötvös művei jellemzetesek köztük, mert igazi művész munkái, de már a mi időpontunkon túl, a XVII. század végén és a XVIII.-nak elején keletkezvén, azok csak a barokk ízlésre nézve bírnak fontossággal. Tárgyunkra, az 1876. évi történeti kiállítás is elég adatot szolgáltatott ; mi azonban csak azokat emeljük ki, melyeket egy kiváló szakértő : Ipolyi Arnold éppen e folyóirat hasábjain ismertetett amaz alkalomból.2 ) Ezek voltak a zborói szentségtartó és kehely Kapy László czimerével 1622-ből, és az esztergomi kincstárból származó Pázmányféle kehely: mindannyi barokk ízlésben. Ugyanezt találta maga Pulszky Károly is az esztergomi kincstárnak két e korból származó darabján8 ), s azt a Dankóféle publicatióban, e kincsek photographiáin is észlelhető. Teljesen igaza van, hogy Zeleméry Lászlónak 1586. évi kelyhén néhány barokk részlet is van, s hogy az 1607. évből származó Baráthy kereszt túlzott karcsúsága s kirúgó díszítései, sőt a Baráthy-féle cartouche-czímer is a renaissance hanyatlását mutatják, a minek 1) Egyetérti.s idei 68. az. tárczája. 2) Századok 1876. évt. 520. és 539. lapján. 8) Archaeologiui Értesítő. XIV. köt. 288. és 302. lapon.