Századok – 1884

Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Gróf Wesselényi Ferencz nádor halála 482

GRÓF WESSELÉNYI FERENCZ NÁDOR HALÁLA. Wesselényi Ferencznek nemcsak kalandos férfikorát, lianem utolsó napjait, halála körülményeit is sokféle híreszteléssel szőtte / he a hagyomány. Elete régén az események árja a nemzeti mozgalmakba sodorta az elaggott nádort, ki azelőtt meglehetős ügyességgel tudott az udvari és nemzeti politika ellentétei közt átsiklani. 0, kire a törvény a korona és az ország közti közvetítés tisztét ruházta, egyszerre a nemzeti ellenállás élére állott s nemcsak otthon szította a tüzet, hanem idegen államok segélyét is kereste. I E tevékenysége közben lett nehéz beteg s húnyta be néhány heti ' szenvedés után szemét örökre. De a megindított nagy mozgalom nélküle is folyt tovább, míg évek multán vérbe nem fojtatott. Az összeesküvők vérpadra, börtönbe kerültek. Ilyen büntetéssel Wesselényit nem sújthatták többé. Ettől megóvta végzete. De ha nem büntethették, legalább azzal feketítették be emlékét, hogy irányzatosan azt híresztelték róla, hogy halála előtt megtért s kész volt elárúlni politikai barátait. Beszélték, hogy a közeledő vég érzetének súlya alatt megbánta a pártütést ; hogy kegyelemért Bécsbe akart sietni s kirá» lyának be akart vallani mindent ; hogy szándéka kivitelében neje, Széchv Mária vagy környezete gátolta meg; sőt hogy neje méreggel ölte meg, nehogy csakugyan árúlója lehessen az összeesküvésnek. Mindez a sok kósza hír elvesztette ugyan legcsekélyebb valószínűségét is, mióta Pauler Gyula kitűnő műve a Wesselényiösszeesküvésről megjelent. E munka, melyben a roppant gazdag és hiteles kutfőanyag éles történetírói kritikával van földolgozva, r