Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZABÓ KÁROLY: Az 1290-iki ó-budai országgyűlés végzései 473

ORSZÁGGYŰLÉS VÉGZÉSEI. 481 1290. december utolsó napján III. Endrét Váradon találjuk, a hol, mint azon nap kelt levelében mondja, koronáztatása után azon részek nemeseivel közgyűlést tartván 1) bizonyságot tesz, hogy némely megnevezett királyi tárnokok Bihar vármegyei Léta nevű birtokukat, mely hajdan a bolondóczi várhoz tartozott, de a melyet V. István nekik adományozott, a Guthkeled nemzetségből való Kozmának, Kozma fiának, örökösen eladták2

). Váradról a király 1291. január vége felé Erdélybe utazott, s folyvást itt tartózkodott martius közepe tájáig, a mikor martius 11-dikén Gyula-Fehérvártt az erdélyi összes nemesekkel, szászokkal, székelyekkel és oláhokkal, viszonyaik jobb rendbe hozatala végett (pro reformacione status eorundem) közgyűlést tartott. A király Erdélyben mulatása alatt számos oklevelet állított ki, melyek időrend szerint így következnek : 1291. jan. 29-dikén Fülpösön, Torda vármegyében, kél parancsa az erdélyi káptalan hoz, hogy Dénest, Dénes nádor fiát, a Losonczi Bánfiak ősét, igtassa be a Szolnok vármegyei Lápos birtokába3

). Febr. 3-dikán, hely nélkül, ad parancsot az egri káptalannak, hogy Lodomér esztergomi érseket igtassa be Rosnyóbánya birtokába4). Febr. 10-dikén hasonlóan hely nélkül írja át és erősíti meg IV. Lászlónak 1290-ben a beszterczei polgárok részére kiadott szabadalomlevelét5). Febr. 22-dikén, hely nélkül, de kétségtelenül Gyula-Fehérvártt, kelt 1) In congregacione nostra generali quam varadini unacum nobilibus illarum parcium post coronacionem nostram habuimus. 2) Hazai okmánytár VI: 360. I., hol ezen oklevél kelte így van adva : Datum Varadini in dominica proxima ante (így post helyett) festum Epiphanie domini A. d. 1291. és így a kiadó által e levél kelte 1291. jan. 8-ra van határozva, azonban hibásan; mert miután 1291-ben vízkereszt napja (jan. 6.) szombaton esett, az arra következett vasárnap jan. 7. s nem 8. volt. — Véleményem szerint nem szükség az eredeti szövegen önkényes változtatást tennünk, s ante helyett post-ot olvasnunk, hanem a szöveg szerint a vízkereszt előtti vasárnapot az előző év utolsó napjára (decz. 3 l-re) kell számitanunk; miből egyszersmind az is bizonyos, hogy ezen oklevél írója az újévet nem január 1-től, hanem karácsonytól számította. — Hogy ezen számítás hazánkban divatban volt, számos példával igazolja Knauz, Kortan. 97. I. 3) Fejér VII. II. 166. I. és Urkundenbuch 157. I. 4) Fejér VI. 1. 98. I. és Knauz e. h. II. 278 l. 5) Urkundenbuch zur Gesch. Siébenb. 1. Thl. 157 I.