Századok – 1884

Értekezések - Dr. ÁBEL JENő: Színűgy Bártfán a XV. és XVI. században 22

46 S/ÍN ÜGY 1! ÁRTL'ÁN ki, már magában réve világos, do azért másutt sem volt a külső inscenirozás ennél fényesebb. Ezzel azonban aligha van még egészen kimerítve az anyag. Bártfa városának többé-kevésbbé pontos és terjedelmes régi számadási könyvei csak 1418-tól 1421-ig. 1426-tól 1428-ig, 1432-től 1444-ig, 1457-től 1474-ig, 1493-től 1523-ig, 1552-től 1588-ig maradtak ránk, és ezek közül is az 1458-tól 1463-ig és az 1501-tőí 1509-ig terjedőket régi színügyünk szempontjából át nem kutattam, pedig elég világosan emlékszem, hogy akadtam bennök egykét adatra, melyeket most régi mysteriumaink történetének előadásánál elég sajnosan nélkülözök. v Az 1516-ik esztendő után, tudtommal legalább, Bártfán nem adtak többé mysteriumot; lehet, hogy a nép már nem találta benne kedvét ; lehet, hogy az új plébános, Czypszer Péter (1515-től 1519-ig) és utódai ellenezték a vallás szentségének ilyetén gyakran együgyű profanatióját, sőt az sem lehetetlen, hogy akkor mikor több évi szünet után ismét akartak rendezni húsvéti vagy karácsonyi játékot, a polgárság között már lábra kapott a Protestantismus, s vele együtt az elkeseredett vallási harcz, mely elvonta kedélyöket a régi hitükkel oly szorosan összefüggő színpadi játékoktól. Bártfán ezentúl az egész XVI. századon végig (tovább nem terjednek kutatásaim) a színpad a reformatio szolgálatában áll, nem egyéb iskolai játéknál. Szivák a magyar dráma kezdetéről értekezvén (Figyelő 1883. 122) azt jegyzi meg, hogy : A magyar iskolai dráma e főbb vonásokban különbözik a némettől : nálunk a katholicusok, leginkább a jezsuiták művelték; a latin nyelv mindvégig megtartotta uralmát ; virágzása a XV11I. sz.-ra esik, a mikor Németországon már rég lehanyatlott. Azonban mind három alól van kivétel : művelték protestánsok, volt magyar nyelven és volt már előbbi korban is. A legelső biztos nyomot a XVI. sz. közepén találjuk, csakhogy ez nem magyar. Gottsched után Toldy és Gödeke is említi, hogy Stockei Lénárd tanár a bártfai német gymnasium ifjúsága által egy drámáját adatta elő, mely 1559. Wittenbergben ily czímmel meg js jelent : »História von Susanna in Tragödien •weise gestellt zu Übung der Jugent zu Bartfeit in Ungarn.« — Szivák ezen előadása szerint tehát Bártfán adtak legelőször iskolai drámát Magjarországban. Magam is azt hiszem, hogy úgy volt a dolog. Stockei Lénárd, ki rövid megszakítással huszonegy évig állott a bártfai gymnasium élén (1539 — 1560), a protestantizmus első terjesztőinek egyike hazánkban, Luthernek és Melanchthonnak személyes tanítványa volt ; az ő tanaikkal együtt alkalmasint az általuk annyira kedvelt és az új hit terjesztésére