Századok – 1884
Értekezések - KANDRA KABOS: A sárvári várispánságról - II. közl. 426
VÁRISPÁNSÁGRÓL. 437 1349. Sárvár monostorának (Monast. Saanuarmonustura) kegyúri jogának kérdése az engedélyezett nádori halasztás következtében ismét függőben maradt *). 1350. Bátori János halálával fiai állnak helyt, de a király készülőben levén ismét Olaszországba, a véle menendő Várdai Jánosnak ismét perhalasztást enged a nádor a sárvár monostori kegyúri jog negyedét illető kérdésben, (mon. Saarmonustora) 2). 1351. Miklós nádor Várdai Jánosnak Bátori László és György, nem különben Miklós ellen Sárvármonostora kegyúri joga iránt folyamatban levő ügyére halasztást engedélyez azon okból királyi parancsolatra, mert Miklós István herczeggel az erdélyi részeken van elfoglalva (M, Saruarmonnstura) 3 ). 1351. Az iigy mint látszik, a Bátoriak vereségével végződött, mert a szent-Márton-nyolczada alatti törvény napokban Várdai János megjelenvén Budán, haszontalan várakozik ellenfeleire, kik non aenerunt, nee miserunt. Es igy Saruarmonostora kegyúri joga eldöntetett, a Bátoriakra birság szabatott 4). Sárvármonostori apátúrságunk 1311-ban egy határjárás alkalmából ad magáról ismét életjelt.5 ) Végig, tekintve várunk kevés adatain, coustatálbatónak látszik, hogy az Szathmár vármegyében feküdt és Kendében vezéri birtokosra tett szert, hogy később várispánság lett és maradt a tatárjárásig, de inkább alárendelt, mint vezér-szerepe levén. Sárvár várával és monostorával egy időben a legélénkebb helye Szathmár vármegyének; de előkelőségéből a Gutkeledek mindinkább kiforgatják, és a Kende-fiak hátrálni kénytelenek, mig végre az ecsedi vár nem csupán merész tornyaival vet árnyat a sülyedő monostoros Sárvárra, de lápjának árjával is elborítja. Talán a Báthoryakról tartja a hagyomány, hogy nevöket az ecsedi láp félelmes sárkányának legyőzetésétől vevék. Való igaz ez ; de a sárkány nem a láp ingoványaiban fetrengett, hanem czímerül a kendefi Kaplonyok paizsán díszlett. Kandra Kabos. Nagy Imre: Zichy Okmánytár II. 364. 1. — 2 ) U. o. 425. 1. — 3) U. o. 463. 1. — 4 ) U. o. 474. 1. 5) Géresi Kálmán : A nagykárolyi gr. Károlyi család oklevéltára : I. 322. 1: Dobos határára vonatkozólag, »ab oriente iuxta fluuium Zaums . . et ibi due mete terree que separarent eisdem quatuor possessionibus Dobus Deeg Akal et Tehne ac terre ad monasterium Saravar pertinenti »Apati« vocate . . .«