Századok – 1884

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - III. közl. 386

410 THALY KÁLMÁN. ebbeli kiváló érdemét, a számára csakhamar ezután kiadott bárói diploma szövegébe is dícsérőleg beiktattatá.]) Bercsényinek, míg a toborzás folyt, magánügyei is akadtak, melyeket a családjáról való gondoskodás kényszeríté őt rendbe liozni. Ilyen volt pl. a Bars-megyei és szakolczai Pély-féle kincstári javak kérdése. Láttuk, hogy ezen jószágokra Bercsényi, Esterházy Pál altbkkal együttes adománylevelét nem sokkal Erdélybe indulása előtt kapta volt a nádortól. A míg azonban ő odajárt követségben Rákóczi fejedelemnél : egy-pár volt collegája ott a pozsonyi kamaránál reáérkezett, jó ajánlatokkal ellátva Bécsbe menni és a nádori adományozásról mitsein tudó királytól, ugyanazon Pély-jószágokra a királyi adományt kinyerni. E ravasz collegák Ordódy Gáspár, és az erdélyi második követséggel megbízott Tőrös János valának. / így a baj megvolt ; a kincstárivá vált Pély-javakba mind a két — illetőleg mind a négy — donatárius felet beiktatni nem lehetett; egyik félnek vissza kell hát lépni, de mindenik ragaszkodott a maga jogához. A királyi adománylevél hatályosabb a nádorinál : úgyde viszont a nádori korábbi keletű vala, ennyiben volt előnye. Végre is tehát az utóbb kelt adománylevél tulajdonosai meggondolták, hogy oly hatalmas országnagygyal, a minő a nádor, egy oly befolyásos főúrral, mint ennek öcscse Esterházy Pál báró, továbbá a királynak oly méltó kedveltjével, mint a fokrúl fokra oly gyorsan emelkedő Bercsényi, — nem lesz tanácsos újjat búzniok. Elhatározták azért »némely jóakaró barátaik közvetítésére,« hogy »a jó békesség kedveért« kiegyeznek, de nem ám ingyen! Igényeikről való lemondásukért és a kir. adomány le vél nek kiszolgáltatásáért Bercsényiéktől 3000 magy. frtot kértek. Megkapták. Erre aztán Ordódy és Tőrös 1639-ik évi július hó 6-kán »... propriisque virtutum tuarum stimulis laudabiliter tidelitatem tuam Nobis declarasti, quod ipsum in rebelli profugo Generali Exercitus de Família Comitum Kratz ex carcere Viennensi, ad conjungendos animi suae machinationes cum rebellium et aemulorum Nostrorum perniciosis faetionibus et conatibus, in partes Silcsiae in fugám faciente, clare et contcstatus, quem jam in finibus fere Silesiae, virtute duce comprehensum reduxisti et hic Yiennae praesentasti.« („Creatio in Magnatcm Egregy Emeriti Bercliénij." Bécsi Liber Regius, IX. köt. 236—239. 1.)